Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha boldog családban szeretnél élni, kiegyensúlyozott, határozott és kudarctűrő felnőttet szeretnél a gyerekedből nevelni, válts te is „lusta nevelésre”, ami szöges ellentéte a helikopterszülőségnek.
A „lusta szülői nevelés” becsapós elnevezés, hiszen azt üzeni, a szülő semmit nem csinál, csak heverészik, henyél egész nap, miközben a gyerekével egyáltalán nem is foglalkozik. Erről azonban szó sincs. Ennél sokkal árnyaltabb a kép.
Mi a lusta nevelés?
A lusta szülői nevelés arról szól, hogy szándékosan lehetőséget biztosítasz a gyermekednek arra, hogy önálló legyen, ami megerősíti az önbizalmát, függetlenségre ösztönzi, és felelősségtudatra neveli. Tehát a helikopterszülővel ellentétben tudatosan a háttérben maradsz, hogy a gyermeked egy kicsit egyedül küzdhessen, megtapasztalva saját képességeit ahelyett, hogy rohannál, és mindig minden helyzetben megmentenéd. Ez nem azt jelenti, hogy teljesen elengeded a kezét, és magára hagyod, hanem arról szól, hogy hagyod, hogy megtanulja, valójában mennyi mindenre képes. És hidd el, sok mindenre képes!
Miért jó ez a gyereknek?
A gyerekek óriási hasznot húzhatnak ebből a szülői megközelítésből. Sokkal többet profitálnak, mint akkor, amikor a szülők idő előtt közbelépnek, ha egy feladat nehéznek tűnik, vagy még csak nem is engedik, hogy a gyermekük olyan helyzetbe kerüljön, amely kihívást jelenthet számára.
Ha a széltől is óvják őket, és mindig ott van alattuk a szülői védőháló, akkor a gyerekek nem kapnak lehetőséget arra, hogy megtanulják, mire képesek.
Ha anya vagy apa mindig a segítségére siet, azt az érzést kelti benne, hogy ő semmire sem képes. Ez az érzés pedig tovább fokozhatja majd a szorongást benne akkor, amikor a gyermek kikerül az otthoni környezetből, és a szülők nem lesznek ott, hogy segítsenek.
Hosszú távon veszélyes lehet, ha a szülők mindig előrelátóan gondoskodnak arról, hogy semmilyen kihívás ne okozzon gondot a csemetéjüknek, mert így az élethez szükséges alapvető készségektől fosztják meg őket.
Annak a gyereknek, aki lusta szülői nevelésben részesült, nem okoz gondot, hogy önállóan készítse el a házi feladatát, tisztességesen befejezzen valamit, amit elkezdett, szociális kapcsolatokat építsen, barátságokat ápoljon, vagy éppen beossza az idejét.
Ilyen a lusta szülő a mindennapokban
Nézzük, miben különbözik az, amikor egy családban, egy péntek este a lusta szülői nevelésé a főszerep. Ha úgy érzed, hogy az egész heti munkától már hullafáradt vagy, és már nincs kedved vacsorát főzni, nyugodtan piknikezzetek a gyerekekkel a szoba közepén. Nemcsak neked lesz könnyebb, de ők is élvezni fogják.
Teríts egy plédet a földre, a vacsora legyen egy kis felvágott, sajt, keksz, némi gyümölcs és kenyér. Ha végeztetek, a gyerekek nyugodtan játszhatnak, és ebbe neked nem kell beleszólnod. Elég, ha fél szemmel rájuk figyelsz. Lazíts nyugodtan, ha az esik jól, akkor bámuld a plafont.
A lusta nevelés nem véletlenszerű léhaság, hanem szándékos, tudatos szülői magatartás, éppen ezért a gyerekek korához, képességeihez kell, hogy igazodjon.
A módszer lényegét tulajdonképpen egy étterem működtetéséhez hasonlíthatnánk, ahol van egy konyhafőnök – ez vagy te –, aki menedzseli az éttermet, jelen esetben a családot. Míg te a magasabb szintű vezetői, irányítói feladatokkal vagy elfoglalva, addig a többiek a mindennapi teendőket látják el. Így nem akad meg a gépezet.
Például, miután megtanítottad nekik, kitöltik maguknak a tejet, fogkrémet nyomnak a fogkeféjükre, és bepakolnak maguknak az iskolatáskába, eldöntik, mit vesznek fel reggel, és fel is öltöznek.
Gondold csak el, mi lenne abban a esetben, ha egy gyorsétterem menedzsereként a szervezői, vezetői feladatok ellátása mellett még neked kellene a rendelést is felvenned, ami után ráadásul te magad készítenéd el és adnád ki az ételt.
Ha megengeded a gyerekeidnek, hogy „ellássák a munkájukat”, miközben nem kell, hogy mindig a te jóváhagyásodra várjanak, hanem a saját képességeiknek megfelelő szinten döntéseket hozhatnak, vagyis önállóak lesznek, akkor előbb-utóbb megtanulják, hogy ha hibáznak, akkor az bizony felelősséggel és következményekkel jár.
Tippek a lusta szülői neveléshez
Ha kisgyermeked van, alakíts ki a lakásban egy olyan kuckót, ahol a gyermeked szabadon, önállóan játszhat, felfedezhet bármit a felügyeleted mellett. Vedd körül olyan tárgyakkal, melyek az életkorának megfelelnek, biztonságosak, így nem igényelnek szoros felügyeletet. Ezután hagyd, hogy a gyermeked felfedezze a körülötte lévő kis világot.
Ha valami történik, ha valamivel küszködik, ne rohanj oda rögtön, adj neki időt és teret, hogy leküzdje a frusztrációját.
Tanítsd meg neki, hogy a tetteknek következményei vannak. Ha önállóságot és felelősséget adsz a gyermekednek, elfogadod, hogy néha bizony hibázni fog. A lusta szülői nevelésben teljesen normális és elfogadott, hogy az észszerűség határain belül a gyerekeknek el kell viselniük döntéseik következményeit.
Például, ha már nem kell leellenőrizned és segítened az esti iskolatáskába való bepakolást, és a gyermeked figyelmetlensége miatt otthon marad egy füzet vagy egy könyv, ne rohanj vele utána az iskolába. Hagyd, hogy megtanulja, következménye van annak, amit csinál. Tehát a lusta szülői nevelést követő édesanya megmutatja a gyermekének, mit hogyan kellene csinálnia, majd hagyja, hogy ezután ő maga intézze a feladatait.
Általánosságban elmondható, hogy a szándékos lusta szülői nevelés azt jelenti, hogy nem a szülő akar helytállni a gyereke helyett, hanem hátralép, és figyel, hogyan boldogul a gyermeke egyedül. Lehet, hogy így tovább tart a tanulási folyamat, és eleinte rendetlenebbek lesznek a gyerekek, de ha megtanulják maguk elvégezni a feladataikat, akkor az egy egész életen át hasznos tapasztalat lesz.
