Ezért veszíti el az ízét a hűtőben a paradicsom – sokkal finomabb lesz, ha ismered a trükköt

Olvasási idő kb. 2 perc

Talán másoknál is gyakran szóba kerül, mennyivel rosszabbak a mai paradicsomok. A szomorú jelenséget eddig általában a föld minőségének, a termelés módjának, a zölden leszedésnek, a génmódosított változatok megjelenésének tudtuk be, ám egy új kutatás szerint az is lehet, hogy csak nem a megfelelő módon tároltuk őket.

Kiderült, hogy a paradicsomok sokkal finomabbak maradnak, ha nem hűtjük azokat. Lássuk, miért okoz visszafordíthatatlan károkat egyik kedvenc zöldségünk ízében a hőmérséklet csökkenése. 

Egyes ételek egyszerűen nem kerülhetnek a hűtőbe. A fogyasztók egy része már régóta tudja, hogy a hűtés tartósan rontja az ízüket, de az okok mindeddig ismeretlenek voltak. 

A szakemberek szerint a korábban megfoghatatlan állapot előidézőire vonatkozó új betekintések egy nap segíthetnek olyan fajták kifejlesztésében, amelyek a hidegen tárolás során is megőrzik ízüket.

Hű de jó, ha nem hidegben vagyok
Fotó: Jennifer A Smith / Getty Images Hungary

A Harry Klee, a Floridai Egyetem munkatársa által vezetett csapat két paradicsomfajtában több mint 25 000 gén expresszióját tanulmányozva döbbent rá a problémára. Megvizsgálták ezeket a géneket hűtés előtt és közben, valamint a paradicsom szobahőmérsékletre való visszahelyezése után is.

A hűtés, amely egy olyan, meleget kedvelő növény számára, mint a paradicsom, jelentős stresszt jelent, több száz gén aktivitását csökkentette. Ezek egy része enzimeket termel, amelyek felelősek az illékony vegyi anyagok szintéziséért, amelyek a paradicsom ízét édesebbé teszik, és összetettebb, vonzóbb aromát adnak neki.

És hogy mi a megoldás?

Az, hogy egy percre sem teszed a hűtőbe, mert a helyzet sajnos visszafordíthatatlan. Sok enzim soha nem állt helyre, még azután sem, hogy a paradicsom ismét szobahőmérsékletű volt. Az ízvizsgálatok megerősítették, hogy a hűtés valóban kevésbé ízes paradicsomot eredményez.

A helyzet azért mégsem teljesen reménytelen.

További elemzések ugyanis kimutatták, hogy a hűtés a DNS-metiláció megváltozásához vezetett, ami számos génre hatással volt. Mivel a metiláció a gének hosszú ideig tartó be- és kikapcsolásának gyakori mechanizmusa, ez lehet a hűtés hosszan tartó hatása az ízekre. A tudományos magyarázat nem haszontalan – ennek köszönhetően juthatunk majd a jövőben olyan paradicsomokhoz, amelyeket már ízveszteség nélkül tárolhatunk a hűtőszekrényben is. 

Ezzel a tudással a termesztők képesek lehetnek a hőmérséklet-érzékeny enzimek robusztusabbá tételére, vagy akár olyan paradicsomfajták kiválasztására, amelyek génváltozatait kevésbé roncsolja a hideg.

Az ötlettel a megkérdezett szakértő, Elizabeth Baldwin, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma kutatólaboratóriumának növényfiziológusa egyetért.

Idézőjel ikon

„E tudás birtokában határozottan kivitelezni tudnánk a megfelelő, hidegnek ellenálló termesztést, vagy akár a génmanipulációt”

– foglalta össze a szakember, aki addig is azt javasolja: vásároljunk inkább kevesebb paradicsomot gyakrabban, és ha lehet, ne tároljuk a hűtőben egy percig sem.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.