Nem alussza át az éjszakát a kisbabád? Ez mentheti meg az életét!

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Kevés olyan dolog van a világon, amit annyira szeretnénk befolyásolni, mint a csecsemők alvását: az éjszaka átalvása ugyanakkor még a felnőttek esetében is új evolúciós fejlemény, így hiába várnánk el ezt a legkisebbektől.

Egy újszülöttel könnyű, eszik és alszik – gondoltam én is első gyermekem születését megelőzően, nem véletlenül. Amikor egy elkeseredett és fáradt kisbabás szülő az internethez fordul kérdéseivel, biztosan belebotlik azon táblázatok valamelyikébe, 

amely szerint akár 18 órát is durmol hathetes koráig egy csecsemő.

Ezzel párhuzamosan jó eséllyel belefut abba a tévhitbe is, hogy néhány hónapos korától a gyermek bizony át is alussza az éjszakát – vagy ha nem, akkor valami gond van. Innentől aztán lefelé vezető spirálig juthatunk, melynek része lehet az alvástréning vagy az egyébként anyatejjel teljesen elégedett csecsemő tápszerre átállítása abban a hitben, hogy a tej kevés neki. Sokkal egyszerűbb lenne, ha mind ismernénk azt, amit a tudomány ismer a csecsemők alvásáról, ám az anyák nagy része mégsem.

A csecsemők alvásmennyisége igen változatos

Egyáltalán nem újdonság, hogy órákban meghatározva szeretnénk tudni, mennyit aludjon a gyermekünk ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön: már a 19. század végén született ajánlás, ott 22 órányi alvást véltek egészségesnek. Ez a mennyiség folyamatosan csökken, ám jelenleg is magasabb, mint amennyit a csecsemők a valóságban átlagosan alszanak, ez pedig ijesztő lehet a gyakorló, de kezdő szülő számára. Az alváshiányt összefüggésbe hozzák ugyanis az ADHD kialakulásának esélyével, alacsonyabb kognitív képességekkel, kardiometabolikus rizikófaktorokkal és az életben való nehezebb boldogulással is.

Egy csecsemő alvása szülei életének központi problémája lehet
Fotó: Tatyana Tomsickova Photography / Getty Images Hungary

Azt azonban kevesebben tudják, hogy ezek a veszélyek az iskoláskorú gyermekekre és az ő alvásukra igazak, az összefüggés eddig nem ok-okozati, hanem korrelációs. A valóságban, ahogyan a felnőttek közt is vannak jobb és rosszabb alvók, úgy ez igaz a csecsemőkre is: három hónapos életkorig napi 11 órát aludni éppúgy kielégítő, mint 19-et. Egy ausztrál kutatás szerint a három hónapnál fiatalabb csecsemők átlagosan 14 órát alszanak, de a legkevesebbet és legtöbbet alvó kisbabáknál mért értékek közti eltérés nem kevesebb, mint nyolc óra.

A fektetés időpontja sem kőbe vésett

A rendszeresség mítosza szintén a legkisebbek szüleinek okozhat nehéz perceket. Tizenkét órányi éjszakai pihenés és három-négy nappali alvás: nagyjából ezt várják a legtöbben a babáktól, miközben 

8–11 hetes korig a babákban nem alakulnak ki azok a fiziológiai funkciók, amelyek bennünket sötétben pihenésre, nappal aktivitásra késztetnek.

Akik nem szigorúan este hétkor fektetik kisbabáikat, aggodalommal olvashatják azokat a kutatási eredményeket, melyek szerint elhízáshoz és rosszabb iskolai teljesítményhez vezet, ha valaki későn kerül ágyba – és ez megint csak igaz, ha a gyerek iskolás. A babák esetében nincsen kőbe vésett fektetési időpont.

Az esti lefekvés időpontját kitolhatják a napközbeni alvások, ha pedig a gyermeket olyankor akarjuk lefektetni aludni, amikor ő erre nem áll készen, különféle elkerülő mechanizmusokkal fog ellene küzdeni. Ha egy olyan gyereket akarunk korán lefektetni, akinek nincsen igénye 12 óra alvásra éjjel, megtörténhet, hogy az éjszaka közepén felkel, és órákon át marad ébren. Ha rugalmasabban alkalmazkodunk a gyermek igényeihez – ahogyan táplálásában is –, az elégedettebb gyermekhez és végső soron elégedettebb szülőhöz is vezet. Ahhoz, hogy tudjuk, pontosan mik is a gyermek igényei elég a viselkedését megfigyelni: ha elégedett és boldog, akkor nem baj, hogy nem aludt 12 órát éjjel, megszakítatlanul.

Az átaludt éjszaka mítosza

Az átaludt éjszaka mítosza szintén sok család életét keseríti meg – és ezen túl akár a csecsemő életét is kockáztathatja. Alvásciklusaink közt mind felébredünk, de ha a körülmények megnyugtatóak körülöttünk, azonnal vissza is alszunk, és nem is emlékszünk az egészre. A felnőtteknek ugyanakkor 90 perces alvásciklusai vannak, míg a csecsemőknek feleakkora – ráadásul az ő körülményeik ritkán ideálisak ébredéskor. A neurológiailag fejletlen csecsemőknek rengeteg energiára van szükségük azért, hogy fejlődjenek, ehhez pedig táplálékra van szükségük. Az újszülöttek aprócska gyomra csak nehezíti ezt a helyzetet. Egy finn kutatás szerint egy három hónapos gyermek akár 15 alkalommal is felkelhet egy éjjel – és szoptatási tanácsadók szerint még hat hónapos kor után is teljesen egészséges, ha egy baba azért ébred, hogy anyatejhez jusson.

Sokszor mást szeretnénk elérni, mint ami a biológiai norma
Fotó: Helena Lopes / 500px / Getty Images Hungary

Persze nem csak a táplálék miatt ébrednek a babák: más igényeik is lehetnek, melyek kielégítésében mindig a szülőre támaszkodnak. Meglepő, de egy kutatás szerint az első életévben nem csökken az éjjeli ébredések száma, csak a gondozó személy reagál arra kevésbé – azaz alvási regresszió nincsen, csak szülői viselkedésváltozás.

A csecsemők számára az éjjeli ébredés fontos fegyver a bölcsőhalállal szemben is, melynek egyik oka a túl mély alvás lehet. Ez azt is jelenti, hogy a csecsemőt túl korán arra kondicionálni, hogy éjjel ne ébredjen, emeli a SIDS kockázatát.

Nem mindegy, kitől kérünk tanácsot

Nehéz mindezek ismeretében objektívat állítani, amikor van valóban valamiféle probléma egy csecsemő alvásával. A szakértők szerint a legjobb indikátor az, ha a szülő úgy érzi, hogy probléma van: ekkor valószínűleg tényleg van is valami gond. Ilyen esetekben is érdemes figyelni arra, kitől kérünk tanácsot, sok, magát babaalvás-szakértőnek nevező „szakembernek” ugyanis nincsen semmilyen képesítése, amely alapján így nevezhetné magáét.

Az is biztos, hogy ne a szomszéd vagy egy barát véleménye alapján döntsünk arról, vajon baj-e, ahogyan és amennyit gyermekünk alszik. Sokak elképzelése ugyanis nem biológiai, hanem kulturális alapon nyugszik – így vált mára meglepővé az együtt alvás, ami az ipari forradalomig alapvető megoldás volt, hiszen fűtés nélkül így lehetett garantálni, hogy a csecsemőknek nem esik baja az éjszaka során. A külön ágyban, esetleg külön szobában alvás modern fejlemény, amely szembemegy azzal, amit a csecsemők természete diktál. A maja anyák egyenesen kegyetlennek nevezik a csecsemők külön ágyba „taszítását”.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.