Nem alussza át az éjszakát a kisbabád? Ez mentheti meg az életét!

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kevés olyan dolog van a világon, amit annyira szeretnénk befolyásolni, mint a csecsemők alvását: az éjszaka átalvása ugyanakkor még a felnőttek esetében is új evolúciós fejlemény, így hiába várnánk el ezt a legkisebbektől.

Egy újszülöttel könnyű, eszik és alszik – gondoltam én is első gyermekem születését megelőzően, nem véletlenül. Amikor egy elkeseredett és fáradt kisbabás szülő az internethez fordul kérdéseivel, biztosan belebotlik azon táblázatok valamelyikébe, 

amely szerint akár 18 órát is durmol hathetes koráig egy csecsemő.

Ezzel párhuzamosan jó eséllyel belefut abba a tévhitbe is, hogy néhány hónapos korától a gyermek bizony át is alussza az éjszakát – vagy ha nem, akkor valami gond van. Innentől aztán lefelé vezető spirálig juthatunk, melynek része lehet az alvástréning vagy az egyébként anyatejjel teljesen elégedett csecsemő tápszerre átállítása abban a hitben, hogy a tej kevés neki. Sokkal egyszerűbb lenne, ha mind ismernénk azt, amit a tudomány ismer a csecsemők alvásáról, ám az anyák nagy része mégsem.

A csecsemők alvásmennyisége igen változatos

Egyáltalán nem újdonság, hogy órákban meghatározva szeretnénk tudni, mennyit aludjon a gyermekünk ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön: már a 19. század végén született ajánlás, ott 22 órányi alvást véltek egészségesnek. Ez a mennyiség folyamatosan csökken, ám jelenleg is magasabb, mint amennyit a csecsemők a valóságban átlagosan alszanak, ez pedig ijesztő lehet a gyakorló, de kezdő szülő számára. Az alváshiányt összefüggésbe hozzák ugyanis az ADHD kialakulásának esélyével, alacsonyabb kognitív képességekkel, kardiometabolikus rizikófaktorokkal és az életben való nehezebb boldogulással is.

Egy csecsemő alvása szülei életének központi problémája lehet
Fotó: Tatyana Tomsickova Photography / Getty Images Hungary

Azt azonban kevesebben tudják, hogy ezek a veszélyek az iskoláskorú gyermekekre és az ő alvásukra igazak, az összefüggés eddig nem ok-okozati, hanem korrelációs. A valóságban, ahogyan a felnőttek közt is vannak jobb és rosszabb alvók, úgy ez igaz a csecsemőkre is: három hónapos életkorig napi 11 órát aludni éppúgy kielégítő, mint 19-et. Egy ausztrál kutatás szerint a három hónapnál fiatalabb csecsemők átlagosan 14 órát alszanak, de a legkevesebbet és legtöbbet alvó kisbabáknál mért értékek közti eltérés nem kevesebb, mint nyolc óra.

A fektetés időpontja sem kőbe vésett

A rendszeresség mítosza szintén a legkisebbek szüleinek okozhat nehéz perceket. Tizenkét órányi éjszakai pihenés és három-négy nappali alvás: nagyjából ezt várják a legtöbben a babáktól, miközben 

8–11 hetes korig a babákban nem alakulnak ki azok a fiziológiai funkciók, amelyek bennünket sötétben pihenésre, nappal aktivitásra késztetnek.

Akik nem szigorúan este hétkor fektetik kisbabáikat, aggodalommal olvashatják azokat a kutatási eredményeket, melyek szerint elhízáshoz és rosszabb iskolai teljesítményhez vezet, ha valaki későn kerül ágyba – és ez megint csak igaz, ha a gyerek iskolás. A babák esetében nincsen kőbe vésett fektetési időpont.

Az esti lefekvés időpontját kitolhatják a napközbeni alvások, ha pedig a gyermeket olyankor akarjuk lefektetni aludni, amikor ő erre nem áll készen, különféle elkerülő mechanizmusokkal fog ellene küzdeni. Ha egy olyan gyereket akarunk korán lefektetni, akinek nincsen igénye 12 óra alvásra éjjel, megtörténhet, hogy az éjszaka közepén felkel, és órákon át marad ébren. Ha rugalmasabban alkalmazkodunk a gyermek igényeihez – ahogyan táplálásában is –, az elégedettebb gyermekhez és végső soron elégedettebb szülőhöz is vezet. Ahhoz, hogy tudjuk, pontosan mik is a gyermek igényei elég a viselkedését megfigyelni: ha elégedett és boldog, akkor nem baj, hogy nem aludt 12 órát éjjel, megszakítatlanul.

Az átaludt éjszaka mítosza

Az átaludt éjszaka mítosza szintén sok család életét keseríti meg – és ezen túl akár a csecsemő életét is kockáztathatja. Alvásciklusaink közt mind felébredünk, de ha a körülmények megnyugtatóak körülöttünk, azonnal vissza is alszunk, és nem is emlékszünk az egészre. A felnőtteknek ugyanakkor 90 perces alvásciklusai vannak, míg a csecsemőknek feleakkora – ráadásul az ő körülményeik ritkán ideálisak ébredéskor. A neurológiailag fejletlen csecsemőknek rengeteg energiára van szükségük azért, hogy fejlődjenek, ehhez pedig táplálékra van szükségük. Az újszülöttek aprócska gyomra csak nehezíti ezt a helyzetet. Egy finn kutatás szerint egy három hónapos gyermek akár 15 alkalommal is felkelhet egy éjjel – és szoptatási tanácsadók szerint még hat hónapos kor után is teljesen egészséges, ha egy baba azért ébred, hogy anyatejhez jusson.

Sokszor mást szeretnénk elérni, mint ami a biológiai norma
Fotó: Helena Lopes / 500px / Getty Images Hungary

Persze nem csak a táplálék miatt ébrednek a babák: más igényeik is lehetnek, melyek kielégítésében mindig a szülőre támaszkodnak. Meglepő, de egy kutatás szerint az első életévben nem csökken az éjjeli ébredések száma, csak a gondozó személy reagál arra kevésbé – azaz alvási regresszió nincsen, csak szülői viselkedésváltozás.

A csecsemők számára az éjjeli ébredés fontos fegyver a bölcsőhalállal szemben is, melynek egyik oka a túl mély alvás lehet. Ez azt is jelenti, hogy a csecsemőt túl korán arra kondicionálni, hogy éjjel ne ébredjen, emeli a SIDS kockázatát.

Nem mindegy, kitől kérünk tanácsot

Nehéz mindezek ismeretében objektívat állítani, amikor van valóban valamiféle probléma egy csecsemő alvásával. A szakértők szerint a legjobb indikátor az, ha a szülő úgy érzi, hogy probléma van: ekkor valószínűleg tényleg van is valami gond. Ilyen esetekben is érdemes figyelni arra, kitől kérünk tanácsot, sok, magát babaalvás-szakértőnek nevező „szakembernek” ugyanis nincsen semmilyen képesítése, amely alapján így nevezhetné magáét.

Az is biztos, hogy ne a szomszéd vagy egy barát véleménye alapján döntsünk arról, vajon baj-e, ahogyan és amennyit gyermekünk alszik. Sokak elképzelése ugyanis nem biológiai, hanem kulturális alapon nyugszik – így vált mára meglepővé az együtt alvás, ami az ipari forradalomig alapvető megoldás volt, hiszen fűtés nélkül így lehetett garantálni, hogy a csecsemőknek nem esik baja az éjszaka során. A külön ágyban, esetleg külön szobában alvás modern fejlemény, amely szembemegy azzal, amit a csecsemők természete diktál. A maja anyák egyenesen kegyetlennek nevezik a csecsemők külön ágyba „taszítását”.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.