Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A vajról gyakran azt mondják, hogy tele van koleszterinnel, a margarinról pedig azt, hogy csak egy hajszál választja el attól, hogy műanyag legyen.
A vaj és a margarin egészséghez fűződő viszonya örök vita tárgya. A kérdés még a kutatókat is megosztja, az interneten pedig rengeteg téves információ kering, amelyek vagy hiányos bizonyítékokon alapulnak, vagy egyszerűen csak elavultak. A Healthline ezért is szedte össze, hogy a vaj és a margarin fogyasztása milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat – szigorúan a kutatási eredmények alapján.
Mi a különbség a vaj és a margarin között?
A vaj egy állati eredetű zsiradék, amely tejből – pontosabban a tej felszínén képződő tejszínből vagy tejfölből – készül, és koncentrált tejzsírforrásként leginkább telített zsírokból áll. A telítetlen zsírokban gazdag margarin ezzel szemben egy növényi olajokból előállított feldolgozott élelmiszer, amely ízében és megjelenésében is hasonlít a vajra, hiszen éppen annak alternatívájaként hozták létre.
Milyen előnyökkel jár a vaj fogyasztása?
A vaj mellett szól, hogy olyan tápanyagokat is tartalmazhat, amelyek sok más élelmiszerben nem találhatók meg. Egészségre gyakorolt hatása azonban nagyban függ a tejet adó tehenek étrendjétől is. Az állatok természetes körülmények között füvet legelnek, ám számos országban nagyrészt gabonaalapú takarmányokkal táplálják őket.
A fűvel etetett tehenek vaja sokkal táplálóbb.
Ez azt jelenti, hogy ebben a formában több K2-vitamint, konjugált linolsavat (CLA), butirát, omega-3 és omega-6 zsírsavat tartalmaz.
Milyen kockázatokkal jár a vaj fogyasztása?
A vajat évtizedek óta kritizálják magas telítettzsírsav-tartalma miatt (ami körülbelül az 50 százalékát teszi ki, míg a fennmaradó rész főként vízből és telítetlen zsírokból áll), hiszen elterjedt nézet, hogy ezek fogyasztása hozzájárulhat a szívbetegségek kialakulásához. A témában végzett kutatások ugyanakkor elég vegyes képet mutatnak.
A tanulmányok közelmúltbeli áttekintése arra a következtetésre jutott, hogy a telített zsírsavak csökkentett bevitele 17 százalékkal mérsékelheti a szívbetegségek kockázatát, feltéve, hogy kiváltásuk többszörösen telítetlen zsírsavakkal történik. Ha viszont szénhidrátokkal vagy fehérjékkel helyettesítik, annak nincs számottevő hatása. Ennek eredményeként egyes szakértők kétségbe vonják, hogy aggódni kéne a telített zsírsavak miatt, míg mások továbbra is meg vannak győződve arról, hogy kockázati tényezők lehetnek a szívbetegségek szempontjából.
A vaj kapcsán gyakran felmerül az is, hogy bizonyos tanulmányok szerint a telített zsírsavak megnövelhetik a „rossz” LDL-koleszterin szintjét. Az állítás valóban megállja a helyét, de az éremnek itt is két oldala van. Néhány tudós ugyanis úgy véli, hogy a telített zsírsavak fogyasztásának megvannak a maga előnyei: javíthatja a vér lipidprofilját, megemelheti a „jó” HDL-koleszterin szintjét, illetve megváltoztatja az LDL-koleszterin részecskéinek méretet, kedvezőbb irányba terelve hatásukat.
„Nincs olyan cáfolhatatlan bizonyíték, amely alátámasztaná azokat az állításokat, melyek szerint a vajból vagy más táplálékokból származó telített zsírsavak nagy mennyiségű bevitele közvetlenül felelős lenne a szívbetegségek kialakulásáért” – írja a Healthline. Ahhoz tehát, hogy a tudósok pontosabb képet kapjanak a telített zsírsavak működéséről, további kutatások szükségesek.
A vajat rendszeresen támadják magas koleszterintartalma miatt is. Ez onnan ered, hogy a koleszterint egykor a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezőjének tartották. Az aggodalom olyan tanulmányokon alapult, amelyek kimutatták, hogy a vér magas koleszterinszintje fokozza a szívbetegség kialakulásának kockázatát. Mára azonban világossá vált, hogy az étrendből származó koleszterin a legtöbb embernél nem emeli meg a koleszterinszintet a vérben (bár egy adott szint felett mérsékelt emelkedést okozhat).
Milyen előnyökkel jár a margarin fogyasztása?
A válasz több tényező függvénye. A legtöbb margarinfajta többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, de pontos mennyiségüket a felhasznált növényi olajok is befolyásolhatják. A szójababolaj alapú margarinnál például körülbelül 20 százalék körüli értékről lehet beszélni. Ez azért érdekes, mert a többszörösen telítetlen zsírsavakat általában egészségesnek tartják. Sőt, a telített zsírokhoz képest fogyasztásuk még előnyös is lehet a szívre nézve.
A telített zsírsavak felváltása telítetlen zsírokra 17 százalékkal csökkenti a szívbetegségek kialakulásának esélyét, de nincs jelentős hatással a szívbetegségek miatt bekövetkező halálozás kockázatára.
Meg kell említeni azt is, hogy egyes margarinok a növényi olajokban természetes formában is megtalálható fitoszterolokkal vagy sztanolokkal vannak dúsítva. Ezek csökkentik a „rossz” LDL-koleszterin szintjét – legalábbis rövid távon –, de ugyanilyen hatással lehetnek a „jó” HDL-koleszterin szintjére is. A legtöbb tanulmány mindenesetre nem mutatott ki szignifikáns kapcsolatot a fitoszterinbevitel és a szívbetegségek között.
Milyen kockázatokkal jár a margarin fogyasztása?
A modern margarinok növényi olajokból készülnek, amelyek többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, így a telített zsírok helyébe lépve csökkenthetik a „rossz” LDL-koleszterin szintjét. Mivel azonban a növényi olajok szobahőmérsékleten folyékonyak, előállításuk során megváltoztatják kémiai szerkezetüket, hogy olyan szilárdak legyenek, mint a vaj.
A margarin megkeményítésére évtizedeken át egy hidrogénezés néven ismert eljárást alkalmaztak, amely a telítetlen zsírsavak egy részét telített zsírokká alakítja át, így a termék szobahőmérsékleten is szilárd marad, illetve megnövekszik eltarthatósága is. A bökkenő csak az, hogy a folyamat melléktermékeként egészségtelen transzzsírok képződnek, melyeket egy sor krónikus megbetegedéssel hoztak összefüggésbe. A hidrogénezés helyett ezért manapság már egy másik eljárást használnak, a margarin kenhetőségét pedig szilárd növényi zsírokkal, például kókuszzsírral biztosítják.
Szigorú szabályozás vonatkozik rá
Magyarországon 2014 februárja óta hatályos az a rendelkezés, amely az élelmiszerek összes zsírtartalmának 100 grammjára levetítve 2 grammban maximalizálja a transzzsírsavak mennyiségét. Később hasonló rendelkezés született európai uniós szinten is.
A margarin fogyasztásának lehet egy másik, kevésbé ismert veszélye is, ami abból fakad, hogy omega-6 zsírsavakat tartalmaz. Az omega-3 és az omega-6 zsírsav egyaránt a többszörösen telítetlen zsírok közé tartozik, de lényeges különbség köztük, hogy miközben az előbbiek gyulladáscsökkentő hatásúak, addig az utóbbiak nagyobb mennyiségben krónikus gyulladásokat idézhetnek elő. Az étrendnek optimális esetben 1:1 arányban kéne tartalmaznia a két zsírsavat, ám a modern országokban jócskán az omega-6 zsírsavak irányába billen a mérleg nyelve, így az aránypár a valóságban 1:20-hoz is lehet. Ez azért okozhat gondot, mert megfigyeléseken alapuló tanulmányok szerint az omega-6 zsírsavak túlzott bevitele fokozhatja az elhízás, illetve egyes krónikus betegségek, így a szívbetegségek és a gyulladásos bélbetegség kockázatát.
A vizsgálatok részletes kiértékelése azonban azt mutatta, hogy a linolsav – a leggyakoribb omega-6 zsírsav – nem befolyásolja a gyulladásos markerek szintjét a vérben. Ez a következetlenség pedig kétségessé teszi, hogy a legnagyobb mennyiségben a napraforgó-, kukorica-, szója- és gyapotmagolajban előforduló omega-6 zsírsavak valóban veszélyesek lehetnek az egészségre.
Akkor melyiket vegyem?
A vaj és a margarin hasonló célt tölt be a konyhában, táplálkozási profiljuk azonban nagyon is különböző. Míg a vajban magas a telített zsírsavak aránya, addig a margarin telítetlen zsírsavakban gazdag. A telített zsírsavak egészségre gyakorolt hatásai erősen vitatottak, így a szívbetegségek kialakulásában betöltött szerepükre vonatkozóan sincs egyértelmű bizonyíték. A transzzsírok ugyan valóban megnövelhetik egyes krónikus betegségek kockázatát, de a hidrogénezett margarinok visszaszorulásával már ez a veszély is a múlté.
Persze ettől még vannak jobb és rosszabb lehetőségek is. Ha jobban szereted a margarint, akkor válassz valamilyen egészséges olajból, például olívaolajból készült terméket. Ha viszont a vaj a kedvenced, akkor lehetőség szerint olyat vásárolj, amely fűvel táplált tehenek tejéből készült. Amennyiben tartasz a feldolgozott élelmiszerektől, ez szintén eldöntheti a kérdést, hiszen így egyértelműen a vaj lehet a befutó. De bármelyik lehetőség mellett is döntesz, nem árt, ha a mértékletességre törekszel.
