Idén első alkalommal jelent meg a gyerekek szexuális kizsákmányolásáról szóló hazai riport, az ECPAT és a Hintalovon Alapítvány közös országjelentése.
A jelentés összegzi azokat a magyar és külföldi kutatásokat és adatokat, jogszabályi rendelkezéseket, melyek relevánsak a magyar gyerekek szexuális kizsákmányolásával, az áldozattá válással, valamint a felépüléssel kapcsolatban. A jelentés a jogszabályi kereteken és a társadalmi jellemzőkön túl kitér az emberkereskedelem, a kényszerházasság, a turizmus területén történő kizsákmányolás és a gyerekek prostitúciós célú kizsákmányolásának hazai megjelenési formáira is.
Átfogó kép a magyar gyerekek helyzetéről
„A magyar országjelentés megírását megelőzte az, hogy a Hintalovon Alapítvány kapcsolatba lépett a gyerekek szexuális kizsákmányolásának területén tevékenykedő hazai civil, állami és egyházi szervezetekkel annak érdekében, hogy képet kapjunk arról, kik azok a hazai szereplők, akik nyitottak arra, hogy a jövőben együtt dolgozzunk a témában – kezdi Kiss Dóra, a kutatás koordinátora. – Korábban az alapítvány még nem végzett átfogó tevékenységet a gyerekek szexuális kizsákmányolásának területén, így a jelentés elkészítése valamilyen szinten számunkra is egy tanulási folyamat része volt. A jelentés megírása nagyjából a nulladik lépés volt az alapítvány részéről ahhoz, hogy átfogó információt kapjuk és nyújtsunk arról, mi jellemzi az országban ezt a területet. A jelentés írása során világossá vált számunkra a gyerekek szexuális kizsákmányolásához kapcsolódó számos olyan terület, ahol pl. kevés a kutatás, ellentmondóak a belföldi és külföldi adatok, helytelen terminológia van használatban, vagy helytelen gyakorlatok érvényesülnek.”
A kevés kutatás ellenére jól látszik az, hogy a mélyszegénység és az ebből fakadó körülmények tartoznak az áldozattá válás fő tényezői közé. Az áldozattá váló gyerekek a legtöbb esetben hátrányos helyzetűek, szegény családi háttérrel rendelkeznek, és marginalizált társadalmi rétegekhez tartoznak. A fizikai, pszichológiai, érzelmi erőszak és az elhanyagolás is gyakran része volt az életüknek az áldozattá válást megelőzően is.
A szexuális célú emberkereskedelem áldozatairól
A szexuális célú emberkereskedelemről elsősorban EU-s és nemzetközi adatok festenek képet. Aggasztó, hogy az EU területén azonosított magyar nemzetiségű, szexuális célú emberkereskedelem-áldozatoknak több mint a fele, egészen pontosan 64 százaléka gyerek, a gyerek áldozatok 7,4 százaléka pedig 11 évnél fiatalabb. Az összes regisztrált emberkereskedelem-áldozat közül a legtöbben, 1310-ből 647-en magyar nemzetiségűek, aminek 86 százalékát lánygyermekek teszik ki.
A 2019-es és 2020-as, az Amerikai Külügyminisztérium emberkereskedelemről szóló jelentése szerint számos olyan terület van, ahol Magyarország nem tesz eleget az emberkereskedelem elleni küzdelemhez szükséges szabályozási minimumnak. A riportból kiderül, hogy hazánkban az áldozatok számára nyújtott szolgáltatások nem megfelelőek, különös tekintettel a gyermekotthonban, az állami gondozásban élő gyerekekre és a legális tartózkodás nélküli külföldi áldozatokra. Ezek a csoportok további diszkriminációnak vannak kitéve, hiszen az emberkereskedelem áldozatainak azonosítási mechanizmusa nem vonatkozik rájuk. A szexuális kizsákmányolás áldozatainak többsége az ország legelmaradottabb területeiről kerül ki.
Már 11–13 éves gyermekek is válnak prostitúciós célú kizsákmányolás áldozatává, az áldozattá válás veszélye azonban jelentősebb a 14–18 éves korosztályban.
Magyarországon, mint számos más országban, az állami gondozásban élő gyerekek fokozottan veszélyeztetettek az áldozattá válás szempontjából. Ehhez fontos tudni, hogy a magyar gyerekek kb. 8 százaléka él gyermekvédelmi szakellátásban, a vizsgálat során pedig olyan gyerekeket is azonosítottak, akik 11 éves korukban váltak áldozattá. Egy 2018-ban publikált EU-s jelentés szerint a kutatás ideje alatt az EU területén azonosított prostitúciós célú kizsákmányolás áldozatává vált gyerekeknek több mint a fele volt magyar származású.
Az online tér veszélyeiről
Az utóbbi években kiemelt figyelem irányult az online térben történő szexuális kizsákmányolásra, ám nehezíti a helyzetet, hogy Magyarországon továbbra is helytelen terminológia van használatban. A jogalkotás a „gyermekpornográfia” definíciója és tényállása alatt büntetni ezt a magatartást. A Kaleta-ügy rávilágított arra is, hogy a magyar bíróságokon nincs egységes gyakorlat a gyermekpornográfia bűncselekményének szankcionálása területén. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy egy több mint 9000, 18 év alatti résztvevővel készített tanulmány szerint a kamaszok 39 százalékától kértek már erotikus képet online cset során. Az NMHH adatai szerint a 2020-ban jelentett illegális tartalmak 41,6 százaléka minősült pedofil tartalomnak.
Szexuális kizsákmányolás a turizmusban
Tovább súlyosbítja a magyarországi helyzetet, hogy a gyerekeknek a turizmus és idegenforgalom keretében zajló szexuális kizsákmányolásával szembeni védelemről szóló magatartási kódex aláírói között egyetlen magyar vállalat sincs. Az országba érkező turisták növekvő száma ellenére a kormány semmilyen módon nem foglalkozik a gyerekek szexuális kizsákmányolásával a turizmus és az idegenforgalom területén. Fontos azonban megjegyezni, hogy Budapest mint frekventált úti cél, a nyári turistaszezon főbb helyszínei, vagy a nagyobb sportesemények mind jelentős vonzóerővel bírnak az elkövetők számára. A jelentés kiemeli, hogy a turizmus koronavírus-járványt követő újraindítása kiváló lehetőség lenne Magyarország számára a turizmus új alapokra helyezésére, fokozott figyelmet fordítva a gyerekek védelmére.
Legális házasság már 16 évesen
Számos nemzetközi fórum kiemelte már, hogy szükség van a házasságkötési korhatár 18 évre emelésére annak érdekében, hogy a gyerekek védve legyenek a szexuális kizsákmányolásnak a házasság köntösébe bújtatott formájától is. Ennek ellenére Magyarországon már 16 évesen házasságot lehet kötni, ez pedig leginkább a mélyszegénységben élő és a roma gyerekeket érinti.
2012-től Magyarországon az éves házasságkötéseknek kb. 3 százalékát teszi ki a 18 év alattiak házassága.
Alapvető fontosságú lenne a jogszabályok olyan módosítása, hogy ne legyenek kivételek, amelyek lehetővé teszik a gyermekházasságokat. Emellett kutatásokat kell lefolytatni a területen a jelenség okainak és motivációjának megértése érdekében, különös tekintettel a gyerekek korai és kényszerű házasságával kapcsolatos kulturális gyakorlatokra a roma közösségeken belül annak érdekében, hogy megfelelően tudjuk kezelni és értékelni a kérdést – olvasható a jelentésben.
Vannak pozitív változások is
A jelentés hangsúlyozza, hogy a gyerekek szexuális kizsákmányolással szembeni védelme területén számos nagyon fontos és pozitív változás is végbement az elmúlt években. A szakemberek által megfogalmazott kritikák hatására Magyarország kormánya jelentős erőfeszítéseket tett a gyerekek szexuális kizsákmányolásának felszámolása, az áldozatok védelme és azonosítása érdekében.
2020-ban hatályba lépett egy törvénymódosítási csomag, ami bevezette az „emberkereskedelem feltételezett áldozata” definíciót. Automatikusan ennek minősül
minden szexuális szolgáltatás nyújtására felajánlkozó kiskorú, akivel a hatóságok kapcsolatba kerülnek.
Ez fontos előrelépés, hiszen korábban ezek a kiskorúak akár szabálysértési eljárás alá is kerülhettek, és büntethetőek voltak. További előremutató intézkedés, hogy amellett, hogy az emberkereskedelemmel kapcsolatos nyomozásokat és rendőri intézkedéseket már szakemberek felügyelik, a magyar kormány 2020–2023-ra vonatkozóan elfogadta az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló nemzeti stratégiát, amely különös figyelmet fordít a 18 éven aluli áldozatokra.
Az említett pozitívumok ellenére több hibás gyakorlat és gyakorlati hiányosság továbbra is jelen van a magyar jogrendszer és az áldozatok ellátása területén. Az áldozatok számára nyújtott szolgáltatások ritkák, nem összehangoltak és közel sem kielégítők. Hiányzik egy olyan összehangolt áldozatsegítő rendszer, amely a szexuális kizsákmányolás áldozatává vált gyerekek valós, egyénenként azonosított szükségleteit szem előtt tartva segítséget nyújt nekik a felépüléshez és a társadalomba történő reintegrációhoz.
„A jelentés írása során világossá vált számunkra, hogy a probléma összetettsége miatt hatékony, átfogó és előremutató munkát és fejlődést csak holisztikus szemlélettel és szoros együttműködés útján lehet elérni, mivel a gyerekek szexuális kizsákmányolásának megakadályozásához egyaránt szükség van a megfelelő jogszabályok megalkotására, a bűnüldöző szervek hatékony munkájára, a jogalkalmazó szervek érzékeny, a gyerekek és az áldozatok érdekeit szem előtt tartó eljárására, az oktatási és megelőző programok szervezésére és népszerűsítésére és kutatások végzésére, adatok gyűjtésére is. Ezek megfelelő kialakításához pedig nélkülözhetetlen szükség van a különböző szervek szaktudására és kommunikációjára. Az ilyen hozzáállás egyik megnyilvánulása a jelentés megszületése” – fogalmaz Kiss Dóra.
