Minden szülő fél attól, hogy a gyereke összeszedi a koronavírust. Az iskolákban sokszor hiányos a maszkviselés nemcsak a diákok, de olykor a tanárok oldaláról is, az óvodákban pedig esély sincs arra, hogy a háromévesekre maszkot húzzunk. A gyerekek összetömörülését ugyanilyen szélmalomharc megakadályozni: ezek az évek arról szólnak, hogy egymással játsszanak. A maszk és a távolságtartás tehát óvodában szinte kivitelezhetetlen, és az iskolákban is csak problémásan megvalósítható. A középiskolások ettől ugyan megmenekültek, cserébe elzárták őket a barátaiktól és a személyes kapcsolattartástól, ráadásként online kell megtanulniuk tanulni. A kamaszokat egyébként is ritkábban érintik azok a betegségek, amikkel az általános iskolások, óvodások, bölcsisek küzdenek: a járványszerűen terjedő lázzal, köhögéssel, torokfájással, orrfolyással járó légúti megbetegedések és azok különböző szövődményei. A 2020-as év viszont változást hozott. A gyerekorvosok nyugodtabb szezonról számoltak be – legalábbis a szokásos gyerekbetegségek terén.
Az orvosok is csodálkoztak
Dr. Rashmi Jain gyerekorvos amerikai kollégáival egyetért abban, hogy ebben az évben kevesebb kis beteget kellett ellátni, mint korábban. A koronavírus miatti nagyobb személyes higiénia, a gyakoribb kézmosás, a maszkviselés miatt a szezonális influenza például rekord alacsony betegszámot produkált Amerikában és Magyarországon is. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kéne évről évre beadatnunk a védőoltást, ám a vírusellenes küzdelem nemcsak a koronavírus, de az influenza kórokozója ellen is hatásosnak bizonyult. A legtöbb légúti nyavalyáért felelős RSV-vírus is jóval kevesebb gyereket betegített meg, mint szokott.
Kevesebb nátha, több szorongás
Ezért cserébe azonban folyamatosan szembe kell néznünk a koronavírus kockázatával – egy decemberi izlandi kutatás szerint a gyerekek feleannyi eséllyel kapják el és terjesztik a vírust, mint a felnőttek, és jellemzően szinte csak utóbbiaktól kapják el, nem fordítva – és a lezárások okozta mentális terheléssel. A gyermek- és fiatalkori depresszió vagy szorongás így is épp elég munkát ad a szülőknek. Mindkét állapot aránya növekedett a 6–17 éves korosztályban már a járvány előtt is, az elszigeteltség pedig érthető módon nem javította a kialakulás kockázatát. A 2019-es évhez képest 2020-ban az 5–11 éves korosztályban 24 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik sürgősségi ellátást igényeltek mentális problémáik miatt. A 12–17 éves korosztályban ugyanez a növekedési arány 31 százalék. Lehet, hogy vissza fogjuk kívánni a megfázásokat? Természetesen nem, de annyit megtanulhattunk a 2020-as évből, hogy a rendszeres kézmosás, a maszk használata és a távolságtartás valóban csökkenti a testi megbetegedések gyakoriságát. A lelket érintő kórképek, állapotok pedig jelenlegi helyzetünkben tulajdonképpen érthetőek: a kicsik is aggódnak amiatt, elkapja-e a család és betegséget, életben maradnak-e a nagyszülők, vagy lesz-e holnap miből kenyeret tenni az asztalra.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
