Az Észak-Arizonai Egyetem munkatársai 10-16 hónapos gyermekek megfigyelése révén jutottak arra a következtetésre, hogy a napjainkban divatos high-tech babajátékok korántsem fejlesztik úgy a kicsik beszédét és nyelvi készségeit, mint a klasszikusabb játékszerek: a kirakósok, a babakönyvek és társaik. A kutatók szerint a kulcs a gyerekek és a szülők közötti interakcióban rejlik. A tanulmányról a Neuroscience News számol be.
Az együttlét fontossága
Dr. Anna V. Sosa beszédtudomány-professzor, az említett egyetem munkatársa és kollégái 26 szülő-gyerek párt figyeltek meg közös játékuk közben, de nem voltak közvetlenül jelen a játéknál, hanem hangfelvétel segítségével kaptak beszámolót a résztvevők otthonában lezajlott kísérletről. A játék során minden egyes szülő-gyerek párosnak különböző típusú babajátékokat kellett kipróbálnia: első körben modern, elektronikus játékszereket (beszélő, éneklő farmjátékot, mini laptopot, babatelefont), majd hagyományos babajátékokat (fából készült kirakóst, bébipuzzle-t), végül öt darab, kisgyerekeknek szánt képeskönyvet különféle témákban (állatok, színek, formák).
Mint kiderült, a világító, éneklő, beszélő modern játékszerek használatakor a gyerekek jóval kevésbé kommunikáltak a szüleikkel, mindkét fél részéről kevesebb élőszó hangzott el, és sokkal kevesebb új, az adott témakörrel kapcsolatos szót hallhattak a kicsik. A kísérlet győztesei egyértelműen a könyvek lettek, amelyek még a hagyományos játékokhoz képest is nagyobb fokú nyelvi és egyéb interakcióra adtak lehetőséget a gyerekek és szüleik között.
A kutatás természetesen kisszámú és kulturálisan, származásilag homogén alannyal dolgozott, így nem számít éppen reprezentatívnak. Ettől függetlenül Sosa úgy véli, fontos összefüggésekre világítottak rá, amelyek aláhúzzák a szülő-gyerek kapcsolat fontosságát, ami a mai, kütyükkel teli világban, ahol a szülőknek alig van idejük a gyerekeikre, különösen hangsúlyozandó.
A hagyományos, a gyermeki fantáziát nagyobb mértékben igénybe vevő játékok és a képeskönyvek alkalmat teremtenek a szülő-gyerek interakciókra, amelynek révén a kicsik nyelvileg és szociálisan is többet fejlődnek.
