Tizenötezer-hatszázhuszonnyolc forint. Ennyit költött tavaly egy átlagos magyar család a gyerek iskolakezdésére - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal által ma közétett adatokból. Mindezt úgy kell érteni, hogy egy olyan Magyarországon élő magyar családban, ahol a gyerek iskolába járt, átlagosan ennyit költöttek minden gyerekre az iskolakezdést jelentő két hónap (augusztus és szeptember) során. Pluszban.
A KSH a táblázatos formátumnál némiképp felhasználóbarátabb infografikán ceruzaskálán, majd körcikk-diagramon ábrázolta azt is, hogy a szóban forgó, elsőre talán kevésnek tűnő összeg pontosan milyen kiadásokra ment el.
A legnagyobb tételt természetesen a gyerekek ruháztatása és a tankönyvek, tanszerek beszerzése jelentette: együttesen a teljes beiskolázási büdzsé kétharmadát tették ki tavaly. Egy átlagos magyar gyereket a kimutatások szerint egész pontosan 9065 forintból lehet iskolakészre öltöztetni, beleértve a kötelező tornaórákon kötelező tornaruhát, helyenként iskolaköpenyt is.
Tankönyvre 7147, tanszerekre 5767 forintot adott ki egy magyar szülő. Átlagosan. Amiben azért vastagon benne van, hogy az adatok tanúsága szerint a 2017 szeptemberében iskolapadba ülő 1,5 millió gyerekből 957 ezren kaptak ingyenesen tankönyveket. Aki pedig fizetett érte, az is kevesebbet, hiszen a magas minőségű, 21. századi versenyképes tudást biztosító, megújított tankönyvek ára negyedével csökkent az egy évvel korábbiakhoz képest.
Az iskolatáska persze nem lett olcsóbb, ahogy a sport- és hangszerek sem, ezt átlagosan a szülők 8320 forintja bánta, míg a rejtélyesen hangzó "iskolai költségek", valamint a magántanárok együttesen csaknem ötezer forintjába kerültek a Gauss-eloszlás közepe táján élő családoknak.
Az iskolai étkeztetést végül 6162 forintból lehetett megúszni tavaly. Ez persze némiképp félrevezető szám, hiszen a gyerekek csaknem kétharmada ingyen vagy kedvezményes áron ehetett a menzán, míg a többiek vélhetően többet fizettek az iskolai kosztért.
