A biztonság igenis pénzkérdés - Egy éve történt a veronai tragédia

Olvasási idő kb. 4 perc

Lehet piszkálgatni, meg szigorítani az utaztatás feltételeit, csak nem fogjuk tudni megfizetni. Ezzel kéne valamit kezdeni.

Egy éve történt a veronai tragédia. A franciaországi síelésből hazatérő gyerekeket és felnőtt kísérőiket szállító busz felett a vezetője elvesztette az uralmát, a jármű a szalagkorlátnak, majd egy felüljárónak csapódott, és kigyulladt. A balesetben tizenheten haltak meg, gyerekek és felnőttek. Nem lehet leírni azt az iszonyatot és döbbenetet, amit az ország akkor érzett.

Hogy mi minden történt az azóta eltelt egy évben? Ha az eredményeket nézzük, nem sok. Még mindig hiányzik a bizonyosság, hogy mi okozhatta a balesetet, és ki a felelős érte.

Az olasz hatóságok már tavaly márciusban, vádemelési javaslattal lezárták a vizsgálatot, ezzel szemben a magyarországi nyomozásokat majd csak pont egy évvel később, március 21-én tervezik befejezni, de még ez sem biztos, mert az ügyészség meghosszabbíthatja a határidőt.

Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Persze, sok minden kiderült azóta, például, hogy a sofőrt alvászavarokkal kezelték, a busz meg 14 éves volt, ráadásul engedély nélkül beleépítettek még nyolc ülést, és egy plusz üzemanyagtartályt, hogy ne kelljen útközben annyit tankolni. Ennek alighanem köze lehet ahhoz, hogy a busz az ütközés után kigyulladt, és fáklyaként égett. Biztosan viszont nem tudhatjuk, egészen addig, amíg le nem zárulnak a tragédiával kapcsolatos perek.

Jogszabályi intézkedéseket hozni az iskolai buszos utazások megszigorítására azonban bizonyosság nélkül is lehet, meg is történt. Idén már csak 13 évesnél fiatalabb járművel lehet gyerekeket külföldön utaztatni, kell digitális menetíró a buszba, és szükség lesz majd egy orvosi igazolásra arról, hogy a sofőr nem szenved alvászavarban. Plusz, éjjel 11 és 4 óra között nem lehet utazni, hanem kötelezően szálláshelyen kell eltölteni ezt az időt.

Hát én elhiszem, hogy egy ilyen nemzeti trauma után valamit mindenképpen tenni kell, mert a tétlenség mégiscsak rossz fényt vetne a döntéshozókra, de azért én úgy érzem, hogy ez az intézkedés eléggé konkrétan erre az esetre íródott, és még csak a látszatra sem ügyel, hogy általánosságban kezelje a hibákat. Persze, úgy nehéz is, hogy még nem derült ki pontosan, hogy mi volt a hiba, mi okozta a balesetet, de hát értsük meg, lépéskényszer van.

„Hány éves is volt a busz? 14? Akkor állapítsuk meg a korhatárt 13-ban. Következő? Mit tudunk még? Alvászavara volt a sofőrnek? Hát akkor tegyük kötelezővé az orvosi igazolást alvászavar ellen. Mikor történt a baleset? Éjjel? Akkor éjjel ne lehessen utazni. Még valami? Mást nem tudunk, főni. Akkor ez így jó is lesz, már ütöm is rá a pecsétet.”

Eléggé mágikus gondolkodásnak tűnik ez, már ami az oksági összefüggések kezelését illeti.

Fotó: Huszti István / Index

Mert hát van itt még egy szempont, ami legalább olyan fontos lehet, de hát sajnos jogszabállyal nem igazán lehet tenni ellene, úgyhogy azt inkább nem bolygatják. Nevezetesen az, hogy 28 évvel a rendszerváltás után még mindig ott tartunk, hogy (demizsonban) plusz tartályban visszük az üzemanyagot a hosszabb utakra, nehogy tankolni kelljen külföldön. Ahogy a rántott húsos szendvics is megy a hűtőtáskában a nyaralásra, és az autó fele konzervekkel van megpakolva, mert a külföldi árakat még mindig nem tudjuk megfizetni.

Igaz, akkor valószínűleg majd a plusz egy, vagy két vendégéjszakát sem fogják tudni kipengetni a szülők, amit a jogszabály a hosszabb utakon rájuk kényszerít. De hát, lássuk be, síelni nem muszáj, nem is fognak ezentúl az iskolások, vagy majd itt, Mátraszentistvánon, az is jó.

Ha valamiben, hát ebben kellene változás. Mert hiába a szemforgatás, a biztonság igenis pénzkérdés. Ahogy például egy néhány éves Volvo-ban sokkal nagyobb valószínűséggel élnénk túl egy ütközést, mint egy 20 éves Fiat Pandában, de hát hiába tudja ezt mindenki, nem annyira felelőtlenségből, sokkal inkább kényszerből választják sokan az utóbbit.

Attól félek, ha az elhúzódó perek során ki is derül pontosan, hogy ki, vagy mi volt a felelős a tragédiáért, az a gyászoló hozzátartozóknak jelent majd némi megnyugvást. Tiszta szívből kívánom, hogy így legyen.

Azon viszont semmit, a világon semmit sem fog változtatni, hogy a magyarok többsége továbbra sem fog tudni megfizetni egy normális, európai értelemben is biztonságos és minőségi utazást.

Képünk illusztráció!

Ahol nem az a kérdés, hogy 14, vagy 13 éves-e a busz, hanem csak alig pár, és kétség sem fér a műszaki állapotához. Ahol nem jelent vállalhatatlan terhet a külföldön tankolás, vagy szállás két éjszakára egy közepesen lepukkant panzióban. Ahol lehet mentálisan jó állapotban lévő, normális mennyiségű munka, és rendes fizetés mellett kellően kipihent és rekreált sofőrt találni.

Ha jobban belegondolunk, nem is lennének olyan nagy kívánságok ezek, csak ilyen átlagos, normális igények. Szeretném, ha ezekről lenne inkább valami mondanivalója a döntéshozóknak. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.