Ezért közösítenek ki valakit az elsősök

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Többnyire a csoport szempontjából fenyegetőként elkönyvelt gyerekeknek teszik ki a szűrét.

A hatévesek nem szórakoznak

Vajon miért van az, hogy egy-egy elsőst szinte az első naptól fogva kiközösítenek a társai? Mi alapján választódik ki az áldozat? És vajon vélt vagy valós különbségek vezetnek a kirekesztéshez? Ezekre a kérdésekre kereste a választ egy 853 spanyol kisgyereket megszólaltató, a Frontiers in Psychologyban megjelent felmérés. 

A kiközösítés okait vizsgáló kutatások eddig inkább az elutasított gyerekek viselkedésére koncentráltak. Az új kutatás vezetője Prof. Garcia Bacete szerint ugyan hasznosak voltak ezek a munkák is, de figyelmen kívül hagytak egy kulcsfontosságú tényezőt: a kiközösítők motivációit.

Az okok

A kutatók több mint 800 gyereket kérdeztek meg arról, melyik társukat kedvelik a legkevésbé, és miért. A válaszok összehasonlítása után különböző kategóriákba sorolták az okokat, összesen 7 kategóriát találtak.

A kategóriák többsége (4) közvetlenül a kitaszítottak viselkedésével volt kapcsolatba hozható: minél inkább fenyegető volt, vagy fenyegetőnek ítéltetett egy-egy társ viselkedése a csoport egészére nézve, annál nagyobb valószínűséggel került kiközösítésre. Ide tartoznak az agresszív, az iskolában problémásan viselkedő, a többiek épségét fenyegető, vagy túl dominánsan viselkedő gyerekek.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy nem feltétlenül a gyerekek tettei voltak azok, amik kiközösítéshez vezettek, sokkal többet nyomott a latban az, hogy interpretálták a viselkedésüket a többiek.

Nem tetszik, ahogy játszik!

Három, a kiközösítettekre koncentráló kutatások által eddig figyelmen kívül hagyott kategóriára is rábukkantak Bacete-ék: a gyerekek számára ismeretlen, vagy egyszerűen nem tetsző dolgokat művelő gyerekek is kitaszíttattak a csoportból.

Ezek alapján a viselkedési formák alapján akkor közösítettek ki valakit a többiek, ha más, a többiek számára ismeretlen játékokkal, ismeretlen módon játszott, vagy olyan módon, ami a többieknek egyszerűen nem tetszett, esetleg egyszerűen túlságosan másmilyen (ismeretlen, szokatlan) volt. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Karáth Péter
Karáth Péter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.