Sokkal ritkábban rákosak az autista gyerekek

Olvasási idő kb. 2 perc

A rákot okozó génszakaszaikban sokkal több a mutáció, mégis sokkal ritkább köztük a rák, miközben más betegségeknél nincs különbség. Miért?

A pszichiátria evolúciós szemlélete szerint egyes, legalább részben örökletes zavarok azért nem tűntek el a népségből az evolúció során, mert valamilyen előnnyel is járnak. A szkizofréniát például a kutatások szerint részben ugyanazok a gének közvetítik, mint a kreativitást, az utóbbi pedig kifejezetten hasznos dolog.

Az autizmussal kapcsolatban már eddig is léteztek ismert előnyök: bár a súlyos, szellemi hanyatlással járó forma egyértelműen hátrányos, addig a magasan funkcionáló autisták kiemelkedő intellektuális teljesítményre lehetnek képesek. Egy friss kutatás nemrégiben egy másik, meglepő előnyét is kimutatta az autizmus spektrum zavarnak: az érintett személyek ritkábban lesznek rákosak.

Több mutáció a tumorgéneken

Az autizmus és a tumoros betegségek közötti kapcsolat nem újdonság a tudomány számára, az új kutatás azonban merőben új megvilágításba helyezi azt. Eddig is tudták, hogy az autizmust közvetítő gének és egyes tumorokat közvetítő gének között átfedés van, vagyis az autisták több olyan gént hordoznak, ami potenciálisan növelhetné a rákos betegségek gyakoriságát. Meglepő módon mégsem ez történik, hanem pont az ellenkezője.

Fotó: Bsip

A nagyszabású genetikai vizsgálat, amelyben több ezer autista és nem autista személy génjeit térképezték fel, arra a következtetésre jutott, hogy az autistáknak több mutációjuk van a rákot okozó génszakaszokon, mint a nem autistáknak. A tumoros betegségeken kívül más zavarok génjeit is vizsgálták – egyes szívfejlődési rendellenességeket, csontrendszeri betegségeket és örökletes látászavarokat – de ezekkel kapcsolatban nem találtak különbséget autisták és nem autisták között.

Mégis sokkal kevesebb gyerekkori tumor

A tumorgének több mutációja elvileg arra engedhetne következtetni, hogy az autisták nagyobb eséllyel betegszenek meg tumoros betegségekben, a valóság azonban épp az ellenkezője, és ez különösen a gyerekkori daganatos betegségekre igaz. Az autista gyerekeknek ugyanis nagyon sokkal kisebb az esélyük daganatos betegségre, mint nem autista társaiknak.

A kutatók 1837 autista és több mint 9000 nem autista gyereket vizsgáltak ebből a szempontból. Kiderült, hogy míg az egészséges gyerekek 3,9 százaléka betegszik meg valamilyen tumorban gyerekkora során, addig az autisták körében ez az arány csak 1,3 százalék. A különbség 14 éves kor alatti életkorban volt a legszembetűnőbb, de felnőttkorig kimutatható volt. Mind a lányok, mind a fiúk körében fennállt. A kutatók itt is megvizsgáltak egy csomó más betegséget is, de a cukorbetegség, az ekcéma, a magas vérnyomás és az allergia kockázata nem mutatott összefüggést azzal, autista-e a gyerek vagy sem.

A vizsgálatot vezető kutatók mindezek alapján meglepő víziót vázolnak fel: szerintük a jövőben akár az is lehet, hogy rákellenes gyógyszerekkel fogjuk gyógyítani az autizmust.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Puskás Pálma
Puskás Pálma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.