Megmérték, mennyit jelent az anyai jelenlét

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Stresszhelyzetben az anyák jelenléte mérhetően csökkenti a tinilányok feszültségét. Ha igazán jó a kapcsolat, fizikai érintés sem kell hozzá.

Az „érzelmi tehermegosztás” létező dolog, egyáltalán nem mindegy, hogy egy problémával, vagy nehéz helyzettel egyedül kell-e megküzdenünk, vagy valaki mellettünk áll, és fogja a kezünket – akár átvitt értelemben, akár tényleg. Tudósok kimutatták: az anyák már a puszta jelenlétükkel is képesek csökkenteni a lányukra nehezedő stresszt, ha nagyon jóban vannak, még a gyerek kezét sem szükséges megfogni. Ha viszont nincsenek olyan jóban, akkor kimondottan jót tesz a fizikai kontaktus a stresszoldásnak - adta hírül a Yahoo Parenting.

Hogy többet megtudjanak az érzelmi tehermegosztásról, egy kutatócsoport, Jessica Lougheed, a Queen’s University PhD hallgatójának vezetésével megvizsgált 66 anya-lánya párost. A lányok éppen tinédzserkorban voltak, ami ugyebár nem egy problémamentes életkor. Miután felvették a demográfiai adataikat és a kapcsolatuk erősségét is sikerült meghatározni, a résztvevőket egy műszerre kapcsolták, ami az érzelmi állapotukat mérte és rögzítette.

Ez után azt mondták a lányoknak, hogy beszéljenek bármiről három percen át a kutatóknak, mintha csak az iskolában, az osztályuk előtt tartanának kiselőadást. A lányok egyik felének a feladat végrehajtása alatt a foghatta a kezét az anyukája, a másik felének pedig nem. Az anyák nem szólalhattak meg a beszéd alatt. 

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az anya-lánya párosok melyik tagjának az izgalmi szintje határozta meg a másikét, és hogy milyen fizikai vagy érzelmi kapcsolat volt szükséges ahhoz, hogy a szülő stresszmentesíteni tudja a gyerekét.

Ahogy várták, az anya fizikai közelsége segített csökkenteni a gyerek feszültségét, ugyanakkor, a várakozásokkal ellentétben nem csak az érintés volt az, ami meghatározta a stressz csökkenésének szintjét. Minél jobb volt a kapcsolat ugyanis anya és lánya között, annál jobban csökkentette a tinédzserben lévő feszültséget az anya puszta jelenléte is. Még ennél is meglepőbb volt az a felfedezés, hogy a kapcsolat hatása erősebben mutatkozott meg, ha nem érhettek egymáshoz, mintha igen.

Más szóval a kapcsolat minősége nagyon sokat számít, ha anya és lánya nem érhetet egymáshoz. Ha egymáshoz érhettek, a kapcsolat minőségének már nem volt akkora jelentősége. Az egyik lehetőség szerint azért, mert ha a tinédzser érzi az anyja fizikai közelségének a biztonságát, azt jelenti, hogy nincs egyedül a bajával. Azoknál a lányoknál pedig, akiknek viszonylag laza volt a kapcsolata az édesanyjával, az érintés emlékeztette őket, hogy tulajdonképpen van itt egy lehetséges segítőjük, akire eddig nem is gondoltak volna.

A kutató megjegyezte, hogy ez még csak az első kutatás, melyben anyákat és lányaikat egyszerre figyelték meg stresszes szituációban, és főleg azokkal foglalkoztak, akik viszonylag jó kapcsolatban voltak egymással. De a fő állítás mindenesetre megáll: az embereknek a szeretett lény támogatása és érintése nagyon-nagyon fontos, különösen stresszes helyzetben. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.