Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az örök kérdés megválaszolásában két egyszerű infografika segít.
Rendkívül közszolgálatiak leszünk ma, egy sokak által felvetett problémára, hogy úgy ne mondjuk, örök kérdésre találtuk meg a választ. A könnyebb megértésben infografika is segít, íme.
A kérdés pedig, hogy vajon melyik az a has méret, aminél már jogos nekiszegezni a kérdést a tulajdonosának: terhes???
Az infografika mindennél világosabban és egyértelműbben rámutat: NINCS az a haskörfogat, aminél ne tudnánk lyukra futni. Vagyis soha, de soha ne kérdezzük meg kerek perec a nőismerősünktől, hogy várandós-e. Sőt, jobb, ha nem is célozgatunk, mert ugyanolyan kínos tud lenni a vége.
Sajnos az ilyen jellegű ismeretterjesztésre tapasztalatunk szerint nagy szükség van: habár én már jóval korábban találkoztam ezzel az ábrával, a jó hír és az együtt örvendezés reményében mégis többször rákérdeztem már ismerőseimnél, hogy mi a helyzet, csak nem? És annál cikibbet, mint amikor a válasz az, hogy á, nem, csak szeretek enni, hát, nehezen lehet elképzelni.
Barátnőim beszámolói szerint a másik oldalon állni sem kellemesebb: ha jobban belegondolunk, senki se szereti, ha kérdés formájában ugyan, de arra utalnak, hogy bizony nagy a hasa.
Ugyanerre a következtetésre próbál rávezetni egy másik ábra is, amit a napokban találtunk, csak nem a haskörfogattal hozza összefüggésbe a kérdés feltevésének jogosságát, hanem röviden azzal, hogy kinek mi köze hozzá. Két kérdés merülhet fel: az egyik, hogy maga az érintett elmondta-e, hogy gyereket vár, a másik, hogy ott leszel-e szüléskor a szülőszobában. A válasz mindkettőre ugyanaz: ha igen, mondd neki, hogy egy istennő. Ha nem, akkor nem a te dolgod, ennyi.
Szóval fogadjuk el, hogy ha terhes ismerősünk úgy érzi, hogy tájékoztatni szeretne bennünket az állapotáról, meg fogja tenni. Egyébként semmi közünk hozzá. Ha pedig a BKV járművein szeretnénk előzékenynek látszani, és átadni a helyünket egy vélhetően várandós nőnek, akkor figyeljünk az egyéb jelekre, mint például jellegzetes járás, tartás, pocak simogatása, elrévedő tekintet, éteri félmosoly, esetleg konkrét kérés, hogy leülne.
