Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az óvodai mulasztásokat is lehet majd pénzmegvonással szankcionálni, 20 nap, és ugorhat a családi pótlék.
A Magyar Nemzet hozta a múlt hét egyik legborúsabb hírét, hogy ugyanis ezentúl nem lehet csak úgy nem bevinni a gyereket az óvodába, ha éppen úgy diktálja úri kedvünk.
Szóval nincs többé Minimax az ovi helyett, mert amennyiben az óvodás gyerek igazolatlan hiányzása meghaladja az öt nevelési napot, a jegyző figyelmezteti a szülőt a mulasztásra, illetve annak következményeire – közölte a Magyar Nemzettel az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) ifjúságért és családügyért felelős államtitkársága. Ha a hiányzások mértéke ennek ellenére eléri a húsz napot, akkor 2016. január 1-jétől az óvodás gyermekek esetében is lehetőség lesz a családi pótlék folyósításának szüneteltetésére.
Bár a húsz nap elég soknak hangzik, kicsit jobban belegondolva azért nem rengeteg, ha például végiggondoljuk, mennyivel hosszabb az iskolás nyári szünet mint az ovis (sokkal, jóval több, mint 20 munkanappal), akkor máris kezdhetünk aggódni, és akkor olyan egyéb elhajlásokról még nem beszéltünk, mint családi síelés, vagy esetleg az, hogy a gyerek elmenne a nagyihoz egy hétre, csak úgy, csak mert szeretnek együtt lenni.
Igen, kedves szülő, jól tetszik érteni, ez pontosan azt jelenti, hogy a kötelező óvodába járás szeptemberi bevezetésével nemcsak az iskolakerülést, hanem az óvodai mulasztásokat is lehet majd pénzmegvonással szankcionálni. Nyugalom, már nem kell sokáig várni és visszahozzák a szombati iskolát is, na nehogy már a hülye családja mondja meg a gyereknek, hogy mit kell csinálni a hét hatodik napján.
Jelenleg 316 ezer gyermek jár óvodába, számuk becslések szerint szeptembertől további 20-25 ezerrel nő, vagyis az intézkedés mintegy 340 ezer gyermeket és családját érinti majd.
A lap beszámolt arról is, hogy az idei tanév első felében tovább csökkent az iskolai igazolatlan hiányzások száma, az első félévben csupán 5613 gyermek esetében kellett megvonni az iskoláztatási támogatást, mert ötven óránál többet hiányzott igazolatlanul.
Az igazolatlan ovis hiányzás definíciója pedig ez:
Mivel nagyon szerettük volna tudni, hogyan is kell pontosan értelmezni az igazolatlan hiányzás fogalmát ovis korban, megkértük az Emberminisztérumot, segítsenek ezt definiálni. Ezt a választ kaptuk:
"A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet értelmében a nevelési-oktatási intézmény házirendjében szabályozni kell - jelesül az óvodában - a gyermek távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.
A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, ha a gyermek, beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, vagy a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.
A fentiek alapján tehát, amennyiben a szülő előre jelzi az óvodában az óvónőnek – figyelemmel az óvoda házirendjében foglaltakra - , hogy mikor és miért nem viszi gyermekét óvodába, az nem minősül igazolatlan hiányzásnak és ennek nincsen következménye sem.
Megjegyzem, hogy jelen szabályozás alapján van következménye annak, ha a gyermek egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt az óvodában, hiszen ebben az esetben az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot, valamint az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt.
Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával kapcsolatos a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat."
Vagyis, a hivatalos válaszból az szűrhetjük le, hogy amennyiben normális emberként szólunk az oviban, hogy Jancsika jövő héten a nagyinál lesz/síelünk/itthon van a nagyokkal őszi szüneten, akkor nincs aggódnivalónk. Ez véleményünk szerint nem irreális elvárás, normális esetben az ilyet amúgy is jelzi az ember az óvónőnek, és egyben akkor már az ebédet is lemondja ilyenkorra.
Gumiszabály: azt csesztetjük, akit utálunk
Fenntartásaink inkább azzal kapcsolatban vannak, hogy ez megint olyan "vasököl" szabálynak tűnik, a "lehetőség lesz " típusú megfogalmazások a gyakorlatban azt szokták jelenteni, hogy azt csesztetjük ezzel, akit utálunk.
Kolleganőnk elmondása szerint az egyik gyerekének ovis csoportjában volt olyan kislány, aki három év alatt összesen nem töltött 100 napot az oviban, egyszerűen sosem vitték be, nem szóltak, nem magyarázkodtak, simán csak nem jártak oviba. Erre a budapesti, középosztálybeli családra természetesen senki nem küldte rá a gyerekvédelmiseket. De ugye tudjuk, hogy számos olyan család él szerte az országban, akikre ugyanilyen felállás esetén meg ráküldték volna a gyámügyet.
Az EMMI arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy a szabály megfogalmazása miért gumiszerű, és ha már bevezetnek ilyen intézkedést, az miért nem vonatkozik egyformán mindenkire.
