Attól a perctől, hogy a gyerekünk elkezd beszélni, sajnos a legváratlanabb pillanatokban tud iszonyú kínos helyzetbe hozni minket, időnként a csacsogásával, máskor viszont beszélnie sem kell hozzá, elég, ha alkot valami szépet. Ránk. Elfeledett, majd váratlan helyzetekben, felnőtt közegben is debütáló csilámpónis/verdás tetkós sztorija minden Porontyos szülőnek van, ez gyakorlatilag már beugrószintnek sem elég.
Edit barátnőm mesélte, egyszer elfogyott otthon a tejföl, ezért gyorsan kapta a kabátját, és elugrott a közeli boltba. Csakhogy elfelejtette, hogy ebédfőzés előtt a kisfia rajta próbálta ki az új arcfestékeket, vagyis az arcán fekete-sárga csíkos tigrisfestés, és kackiás tigrisbajusz pompázott éppen.
Szerencsére boldog gyanútlanságban volt végig, csak amikor hazaért, kérdezte döbbent arccal az időközben szintén hazaérkezett férje: „te így mentél el a boltba?” Miért? – kérdezte magabiztosan – tök menő a mackóalsója, folt sincs rajta, a kisközértbe még simán vállalható. Erre a férje a két vállánál fogva a tükör elé kormányozta. Akkor egy pillanatra megfordult vele a világ, "Jesszusom. De gy perc múlva már visítva röhögtünk”.
De nemcsak Edit esett áldozatul a gyerekei permanens testmódosítási mániájának. Ritára a kislánya applikált fel egy szép lovas tetoválást vesetájékra, amit persze rögtön el is felejtettek. Csak a strandon, vetkőzéskor látták viszont a művet, ami nagyon jó minőségűnek bizonyult: aznap már együtt kellett vele élnie, mert még a termálvíz sem áztatta le.
Dóra barátnőm szomszédjai pedig már meg sem lepődnek a furcsa, aszimmetrikus elrendezésű copfjain, amiket a gyerekek fodrászolnak a fejére szabadidejükben. Kibontani persze nem szabad őket, mert egytől egyig értékes és egyedi alkotások – készüljenek bármilyen naiv stílusban.
Imola arról felejtkezett el, hogy megengedte, hogy a kislányai kifessék a körmét, nyilván mindegyiket más színűre, és mindegyiket három vagy négy éves színvonalon. Erre már csak akkor döbbent rá, amikor néhány órával később, már - sajnos nem közeli barátokból álló - felnőttársaságban a saját kezére pillantott. "Fogalmam sincs, mi történt azon a találkozón, minden figyelmem arra ment el, hogy nehogy bárki is meglássa a körmeim állapotát."
Anna Edithez hasonlóan a boltba ugrott el, és Edithez hasonlóan szintén a sminkről felejtezett el, csakhogy az ő gyerekei nem tigrist festettek, hanem rendes sminket, csak hát ami egy hatéves számára gyönyörű arcfestés, azt mi leginkább eltévedt transzneműként jellemeznénk.
Önnek villant már ki a blúza feltűrt ujja alól a tegnap pingált csillámtetkó? Rajzoltak már önnek fülbevalót a gyerekei alkoholos filccel?
