Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az agyi kapcsolatok 20 százaléka nem létezik vagy fejletlen, ezért felejtik el levinni a szemetet, és vállalnak sok kockázatot.
A kamaszok időnként hajlamosak úgy viselkedni, mint akiknek nem egészen kiegyensúlyozott az agyműködésük. Ez nem véletlen, az emberi agy ugyanis teljes fejlettségét csak a tinédzserkor végére éri el. Vagyis ha kamasz gyerekünk reakciói érthetetlennek tűnnek, gondoljunk arra, hogy nem az ő személyiségével vagy a mi nevelési stílusunkkal van a baj, csupán arról van szó, hogy még nem fejlődött ki teljesen az agya.
A kamasz agyban természetesen már megvan az összes, felnőttkorban használt agyterület, csakhogy ezek még nem mind rendelkeznek a megfelelő összeköttetésekkel. Az egyes agyterületeink között kapcsolatok fokozatosan fejlődnek ki: fejlődésük először a hátsó agyi területeken indul el, az elülsőbb agyterületek közötti kapcsolatok fejlődnek ki utoljára. Kamaszkorban ez a fejlődés nagyjából 80 százaléknál tart, vagyis az agyi kapcsolatok 20 százaléka még nem létezik vagy fejletlen.
Ez a 20 százalék főleg a homloklebenyeket érinti, és mindez sok mindent megmagyaráz: itt találhatóak ugyanis az érzelemszabályozás, a megosztott figyelem, a kockázatelemzés és a döntéshozatal terén kulcsfontosságú agyterületek is. Így nem csoda, hogy a kamaszok hajlamosabbak érzelmi hullámzásra, könnyebben kiborulnak, figyelmük elkalandozik, és hajlamosak kockázatos viselkedésformákat űzni.
Dr. Frances E. Jensen neurológus és két fiú édesanyja könyvében elmagyarázza, mit kell tudnunk a tinédzserek agyáról ahhoz, hogy jobban megérthessük őket.
Folyton bajba kerül
Mivel a kamaszok agyában a kockázatelemzésért felelős agyterületek még nincsenek tökéletesen összekapcsolva egymással, ők hajlamosak rosszul felmérni cselekedeteik előnyeit és hátrányait, illetve veszélyeit. Magyarul, nem mérik fel, hogy ha hajnali kettőkor részegen sétálnak hazafelé egyedül egy sikátorban, ahol szimpatikus csavargókülsejű egyének ismeretlen nevű droggal kínálják és lakásukba invitálják őket, akkor ez a helyzet ugyan remek kalandot és szórakozást is ígér, ugyanakkor valószínűbb, hogy veszélybe kerülnek.
Mivel ők nem mérik fel cselekedeteik lehetséges veszélyeit, sajnos, nekünk kell ezt csinálni: figyelmeztetni kell őket a (valós) veszélyekre, nagyon konkrét példákkal el kell magyarázni, ennek vagy annak a helyzetnek mik lehetnek a következményei, hogyan kerülhetnek bajba, és mi hogyan végződhet rosszul. Jensen szerint ezt nem lehet elégszer mondani, vagyis egyfolytában szajkózni kell, akkor is, amikor már ezerszer hallották.
Ez nem minden, ugyanis a kamaszok döntéshozatali stílusa is máshogy működik: ha egy helyzet lehetséges veszélyeket, de lehetséges jutalmakat is rejthet magában, akkor a veszélyek ellenére is hajlamosak belemenni a jutalom kedvéért. Vagyis ha valami jó, izgalmas élmény várható, akkor agyuk igen könnyen félreteszi a kockázatokkal kapcsolatos aggályait. Ez azért van, mert az agyuk jutalomközpontja (vagyis az a terület, ami olyankor aktív, amikor valami finomat eszünk, szerelmesek vagyunk vagy kokaint használunk) és a homloklebenyük között még nem épültek ki megfelelően a kapcsolatok, vagyis kissé leegyszerűsítve a józan és racionális homloklebeny még nem képes kordában tartani a jutalomkeresésért felelős agyi régiókat. A homloklebenynek ez a hálátlan feladata - vagyis élvezetesnek ígérkező, de veszélyes dolgok tiltása - így sajnos a szülőkre hárul.
Nem viszi le a szemetet
A homloklebenyünk egyes részei nagyon sok funkciót látnak el, az egyik ezek közül az úgynevezett prospektív emlékezet. Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk észben tartani egy eltervezett, jövőbeli dolgot, vagyis ha elindulunk a boltba, és útközben be akarunk ugrani a postára befizetni a csekkeket, akkor a posta környékén ez eszünkbe fog jutni, valóban bemegyünk és megtesszük.
Persze, mindenkinél némi hibaszázalékkal működik ez a funkció, a kamaszok azonban hajlamosak elképesztően rosszul teljesíteni e téren. Vagyis, ha megígérik, hogy leviszik a szemetet, aztán közlik, hogy bocs, elfelejtették, az nem biztos, hogy lustaság és füllentés, hanem könnyen lehet, hogy ők is fejletlen homloklebenyük áldozatai.
A prospektív emlékezet két ütemben fejlődik ugyanis: hat és tíz éves kor között meglódul a fejlődése, majd abbamarad, és egy darabig stagnál, mígnem húsz éves kor körül ismét fejlődésbe kezd. A kamaszkorban ez a funkció nem fejlődik: az agy többi területe és funkciója a fejlődésben megelőzik. Vagyis, ha tizenhat évesünk nagyjából annyira képes megjegyezni jövőbeli feladatokat és teendőket, mint egy tízéves, akkor jobb, ha beletörődünk, hiszen ez teljesen normális.
Nem tud több dologra figyelni
A kamaszok első pillantásra igen értelmesnek tűnnek, némelyikük kiváló eredményeket ér el az iskolában és sorra nyeri a tanulmányi versenyeket, azt mégsem bírja felfogni, amit mi mondunk neki. ennek részben az is lehet az oka, hogy a tinédzser agy a felnőttekénél kevésbé képes egyszerre több dologra figyelni - több dolog egyidejű észben tartása, és a figyelem megosztása szintén a homloklebeny feladata.
Ennek megfelelően igyekezzünk a közlendőnket nagyon konkrétan megfogalmazni és egyszerre csak egy vagy két dolgot mondani. Fontos dolgokat is meg lehet fogalmazni röviden, tömören és érthetően - ezeket igyekezzünk azokban a pillanatokban előadni, amikor a gyerek épp nem foglalkozik valami mással, mert nem biztos, hogy képes lesz megosztani a figyelmét a vacsora, a közösségi oldalakon való csetelés, és fontos közlendőnk között.
Sajnos a kamaszok ezt többnyire nem így gondolják, és ha megkérdezik őket, mennyire jók a multitasking-ban, azaz mennyire tudnak egyszerre több dolgot csinálni, akkor szinte mindig túlbecsülik ezt a képességüket. A kutatások szerint a több dologra koncentrálás általában jelentősen - vagyis 25-400 százalékban! - rontja a hatékonyságot, és ez a kamaszokra különösen jellemző. Vagyis nem meglepő módon sokkal több ideig tart megírni a házi feladatukat és rosszabb lesz az eredmény is, ha közben tévét néznek és csetelnek.
Miért ragaszkodnak akkor ehhez mégis annyira? Miért nézi meg sok felnőtt ember is az emailjeit meg még pár híroldalt munka közben? Az emberi kapcsolatok felelevenítése (vagyis ha valaki ír nekünk, rólunk, vagy csak mi olvasunk valaki másról) érzelmileg jutalomértékű. Ugyanígy jutalomértékű és elégedettséggel tölti el az embert, ha több dolgot csinál egyszerre, mert hatékonyabbnak érzi magát. Ugyanakkor mindez hamis elégedettség, hiszen a valóságban ront a munka hatékonyságán. Felnőttként már képesek vagyunk valamelyest fegyelmezni magunkat e téren, a kamaszok még sajnos a segítségünkre szorulhatnak.
Állandóan alszik
Az idegtudósok szerint az emlékek megszilárdulása alvás közben történik, konkrétan a lassú hullámú alvásfázis és az álmodás szakaszaiban. Ezért fontos, hogy a kamaszok eleget aludjanak - sokan ezt maguktól is tudják és elképesztő időtartamokat képesek átaludni. Különösen fontos, hogy sok tanulást igénylő időszakban, dolgozatok előtt is meglegyen a megfelelő alvásidő, vagyis magyarázzuk el nekik, hogy az éjszakai tanulás - kevés alvás párosítás ugyan hatékonynak tűnhet, de valójában jobban járnak, ha nappal tanulnak és utána éjszaka alszanak rá egy jót.
