Barátnőm, Eszter nemrégiben szokatlan problémával szembesült: kisfia már tizenegy éves, és gyakorlatilag nem hajlandó olvasni. Pedig olvasni tud, és még csak nem is diszlexiás, csak mivel sohasem gyakorolta valami túl sokat, ezért lassan olvas, és mivel lassan olvas, nem élvezi, és mivel nem élvezi, nem olvas. Az olvasás pedig nem csak azért fontos, mert felnőve így nem fog tudni értelmiségi társaságban elbeszélgetni Esterházy Péter vagy éppen George R. R. Martin legújabb művéről, hanem azért, mert az olvasás és szövegértés hiánya szinten minden területen hátráltatja az embert - legyen szó orvosi egyetemi tanulmányokról vagy a lakáshitel-szerződésünk áttekintéséről. Persze, mivel a szülők és az iskola erőltetné, hogy olvasson, ez kötelességé vált, és szinte kizárt, hogy a gyerek bármi élvezetet leljen benne. Ördögi kör.
Eddig ebben semmi szokatlan nincs, az most következik: a tanító néni azt javasolta, olvasson képregényeket, mert ott nem ijeszti el a gyakorlatlan olvasót a hatalmas szöveg, a gyerekek többnyire élvezik, a képregények olvasása ugyanakkor a tévénézésnél jóval nagyobb aktivitást kíván a befogadó részéről is és ezzel az átmenettel szinte észrevétlenül át lehet majd vezetni a picit hosszabb szövegek birodalmába. Eszter gyerekesnek tartotta az ötletet, de azért elindult a könyvesboltba, ahol végképp elbizonytalanodott, ugyanis a Garfield-zsebkönyv mellett rögtön talált egy, a holokausztról szóló képregény-könyvet. Akkor mit vásároljon a tizenegy évesnek?
Szakértőink segítségével összeszedtük, melyikek azok a magyarul is kapható képregények, komolyak és viccesek egyaránt, amiket jó szívvel ajánlanánk a tíz-tizenhárom éves korosztálynak - akár szeretnek olvasni, akár most fogják megszeretni azt.
1. Bill Watterson: Kázmér és Huba gyűjtemények
Kezdjük az alapoknál: a Kázmér és Huba sorozat szinte mindenki számára ismerős, hiszen napilapokban is találkozhattunk a három képkockából álló, humoros történetekkel. Huba, a rosszcsont kisfiú és plüssállata, a Kázmér nevű tigris keveredik kalandokba, bosszantja együtt a szülőket, szekálja a lányokat, rajzol zsírkrétával a tapétára, nyírja meg a szobanövényeket és találkozik képzeletbeli űrlényekkel. Nem ismerünk olyat sem a tizenéves, sem a felnőtt korosztályból, aki ne vigyorodna el egyik vagy másik történeten.
A sorozatban több gyűjteményes kötet és jubileumi kiadvány jelent meg, és így a három képkockás verzió helyett több száz oldalon keresztül is olvashatunk róluk. A szórakoztatás mellett időnként egészen komoly problémák is megjelennek - például, hogy a felnőttek időnként mennyire nem értik, rosszabb esetben elhanyagolják a gyerekeiket. Vagy hogy a felnőttek logikusnak tűnő világa gyerekszemmel nézve mennyire logikátlan.
Magyar nyelven ezidáig tizenegy gyűjteménykötet jelent meg, a lista itt olvasható.
2. Stan Sakai: Usagi Yojimbo-sorozat
Usagi Yojimbo, vagyis magyarul Nyúl Testőr kalandjai a 16. századi Japánban játszódnak. Usagi egy ronin, azaz egy urát elvesztett szamuráj, aki a polgárháború végeztével keresi helyét és vándorol az országban. A történelmi környezetbe japán legendák és népmesei elemek vegyülnek, a történet meseszerűségét persze az is fokozza, hogy az összes szereplő emberi módon viselkedő állatfigura.
Az állatfigurák elsőre komolytalannak tűnhetnek, ugyanakkor a sorozat valódi, drámai történeteket mesél el, melyekhez japán szamurájtörténetek, illetve részben egy valódi szamuráj, Miyamoto Musashi élettörténete nyújtotta az ihletet. A főszereplő vándorlása során nindzsákkal, démonokkal és politikusokkal bonyolódik küzdelembe.
Bár a vicces állatfigurák ellenére a sorozat nem elsősorban vicces képregény, mint inkább komoly dráma és kaland, azért a humor sem hiányzik belőle. Egyik fontos jellegzetessége, hogy a főhős példamutatása révén nagyon stabil morális értékrendet közvetít, részben emiatt is ajánlható az adott korosztálynak.
A képregény 1984-ben jelent meg először, magyarul jelenleg tizenhárom kötet elérhető.
3. Hergé: Tintin kalandjai
Cikkünk egyik legrégebbi képregényének első kötetet 1929-ben jelent meg, azóta pedig a huszadik század egyik legnépszerűbb képregényévé vált. Tintin egy riporterfiú, aki mókás kis foxikutyájával, Miluval együtt különféle kalandokba keveredik a világ minden pontján. Tintin külsőre egy tizenéves kamaszfiúnak látszik, ugyanakkor egyedül él a kutyájával, egy újságnál riporterkedik, és természetesen tud repülőgépet vezetni is.
A kalandok során Tintin tengeri bűnbandákkal küzd, nagyothalló feltalálókkal szövetkezik, izgalmas rejtélyeket old meg - amelyeket talán leginkább Indiana Jones kalandjaihoz tudnánk hasonlítani. Az eredeti célcsoport a tizenéves fiúk, ennek megfelelően lányok vagy nők szinte alig szerepelnek a képregényben. A huszadik század elején született történetek ma már sok szempontból nem számítanak politikailag korrektnek, az afrikaiak ábrázolása miatt be is perelték az egyik kötet kiadóját. A kötetek elején minderre előszóban figyelmeztetnek.
Magyarul eddig tizenegy kötet jelent meg a sorozatból.
4. Pókember-sorozat
Hatvanas évekbeli megjelenése óta Pókember a világ egyik legsikeresebb szuperhősévé nőtte ki magát: nyilván senkinek sem mondunk újdonságot azzal, ha elmeséljük, hogy Peter Parker egy sugárfertőzött pók csípésének következtében különleges (pókszerű) képességekre tesz szert. Peter az erejét és a képességeit jó cél érdekében igyekszik használni, ami azt jelenti, hogy a történetek többségében valamilyen gonosz ellenféllel szemben kell helytállnia.
A főszereplő érdekessége, hogy Peter Parker eredetileg maga is egy kamaszfiú, ráadásul eléggé félénk is, így civil életében is szembe kell néznie az élet nehézségeivel. A Hírharsona nevű lapnál helyezkedik el szabadúszó fényképészként, és nagynénjénél, Mary néninél lakik. A sorozat rengeteg részében számtalan ellenféllel kerül szembe, akik többsége szintén valamilyen különleges képességgel rendelkezik.
Pókember nincs mindig egyedül, néha a Marvel-birodalom más szuperhőseivel harcol együtt. A Pókember-képregények a Tintinhez, Kázmér és Hubához képest jóval komolyabbak, a tizenéveseken kívül jelentős felnőtt rajongótábort is magukénak tudhatnak.
A Pókember-történeteket nem tudtuk megszámolni, a magyarul is megjelent kötetek listája megtalálható például itt: Peter Parker: Pókember és A hihetetlen pókember.
5. René Goscinny: Asterix kalandjai
Az Asterix francia képregénysorozat, amelyben a gall származású Asterix és barátai a főszereplők. A történet az ókorban játszódik, konkrétabban i.e. 50 körül. A szereplők egy gall falu lakói, amely ugyan a Római Birodalom területén található, de a rómaiak ezt a falut sosem tudták meghódítani. Ez főként annak a varázsitalnak köszönhető, amelynek segítségével hőseink hihetetlen fizikai erőre tesznek szert, - ennek megfelelően kedvenc fegyvernemük a pofozkodás, birkózás és tárgyak dobálása.
A sorozat egyes részeiben Asterix és legjobb barátja, Obelix különféle kalandokba keverednek, illetve küldetéseket teljesítenek az ókori Európában, később Egyiptomban, Indiában és Amerikában is. A sorozatot jelenleg a Móra kiadó adja ki magyarul.
6. Morris: Lucky Luke-sorozat
A képregényt a belga rajzoló, Morris készítette, történeteket pedig többen is írtak hozzá, például az Asterix szerzője, Goscinny is. A főszereplő, Lucky Luke (magyarul egy ideig Villám Vill-ként is ismerték) vadnyugati hős, aki változatos bűnözőkkel harcol az igazságért. ebben fő segítőtársa Jolly Jumper, a világ legokosabb lova.
Lucky Luke eredetileg láncdohányos volt, de ma már nem kell attól tartanunk, hogy rossz példát mutat a gyereknek: 1983-ban leszokott és azóta szalmaszálat rágcsál - amellyel Morris, a rajzoló még az Egészségügyi világszervezet elismerését is kivívta. A vadnyugat szereplői közül sokan valóságos szereplők, valóságosak a helyszínek is, és több történet megtörtént eseményeken alapul.
Idén a sorozat 22. száma jelenik meg magyarul.
7. Rejtő-Korcsmáros sorozat
Korcsmáros Pál rajzoló az 1950-es évek végétől kezdve több képregényt is készített, de a legismertebbé Rejtő-adaptációi tették. A hatvanas-hetvenes években összesen tizennégy Rejtő-regényt adaptált képregényre, köztük olyan klasszikusokat, mint A szőke ciklon és a Piszkos Fred, a kapitány.
A képregények eredetileg fekete-fehérben készültek, tusrajzok voltak, azonban néhány évvel ezelőtt felújították őket: Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán a szövegkönyvet is átírták, mert az eredeti képregények terjedelmi korlátok miatt több humoros részletet kihagyni kényszerültek. A rajzokat kiszínezték és retusálták, így ma a folytatásos füzetek helyett színes könyv formájában elérhetőek.
A felújított sorozatban kapható többek között Az elveszett cirkáló, A láthattalan légió, A Piszkos Fred, a kapitány, A 14 karátos autó és Az előretolt helyőrség is.
8. Marjane Satrapi: Persepolis
A Persepolis a szerzőnő, Marjana Satrapi önéletrajzi ihletésű műve. Satrapi grafikusként dolgozik, Iránban nőtt fel, kamaszéveit Európában töltötte, majd ismét hazaköltözött. A szerzőnő célja az volt, hogy a nyugati társadalomnak bemutassa hazáját és kulturális közegét, amelyet rengeteg előítélet és tévhit övez. A mű több nyugati oktatási intézmény tantervében is szerepel, mivel liberális nézőpontból, hitelesen mutatja be a muszlim kultúrát és a mindennapi életet - ugyanakkor hazájában, Iránban fogadtatása vitatott, többen elítélik és Irán-ellenesnek tartják.
A képregény magyar kiadása két kötetben,a Nyitott Könyvműhely gondozásában jelent meg. az első kötet Iránt mutatja be egy kislány szemszögéből, a második részben pedig a kislány Európába költözik és itt éri el a kamaszkort. A Persepolis a főszereplő kislánynak köszönhetően nem csak a muszlim kultúráról és a tabudöntögetésről szól, hanem azokat a témákat is előveszi, amelyek minden kultúra minden serdülőlányát foglalkoztatják - a gyermekkor álmok elvesztésétől a nővé válásig.