Terhesség, testkép, és az ideálok

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem csak a hízást nehéz feldolgozni, még nehezebb a kontrollvesztést, és azt, hogy a gyerek születése után is terhesnek nézünk ki.

A terhesség megváltoztatja a testünkhöz való viszonyunkat, ez nem kérdés. Ez a változás sokszor negatív: szülés és szoptatás után az ember hajlamos elégedetlenebb lenni a testével, hiszen az sok szempontból nem olyan, mint rég. Ugyanakkor a dolog nem ennyire egyértelmű: két friss kutatás is napvilágot látott a témában, amely a gyermekvállalás és a női testkép kapcsolatát feszegeti.

A nő testképe a külső megjelenéséhez való viszonyát, a megjelenéséről alkotott pszichológiai reprezentációkat jelenti. A testképünk éppen ezért biológiai, pszichológiai és szociális hatásoknak is ki van téve. A várandósság alatti gyors és kifejezett fizikai változások jelentős hatással vanna rá, ugyanígy a gyermekágyi időszak változásai is.

A rangos British Medical Journal nevű szaklapban az eddig napvilágot látott kutatásokat összesítették. Az összefoglaló tanulmány szerzői ugyanis úgy ítélték meg, hogy viszonylag sokan vizsgálták már a témát és érdemes lennei ezeket összegezni és levonni a tanulságokat. A testképet három szempontból vizsgálták: a nyilvános megjelenés, a kontroll és a női szerepek témakörét járták körül.

A szépségideál terhesen sem változik

A nyilvános megjelenést illetően a legtöbb eredmény a testsúlyváltozás témájába sorolható. A kutatók azt vizsgálták, hogy a várandós nő testképét hogyan befolyásolják a szociális ideálok, vagyis a média által közvetített és a társadalomban aktuálisan elfogadott szépségideál. Mivel az összes adat fejlett országokból származott, a nők válaszaiból az általunk is ismert szépségideál rajzolódott ki, amelynek fő jellemzői a vékony testalkat, formás mellek és makulátlan bőr.

Terhesen hízni lehet, de nem arcra és karra

A tanulmányokban szereplő nők elfogadták a terhesség alatti súlygyarapodást, de nagyon határozottan hangsúlyozták a különbséget terhesség és kövérség között. Míg a kövérség társadalmilag nehezen elfogadható, addig a terhesség, bár ugyanúgy súlygyarapodással jár, felülírja ezt az elképzelést: a társadalmi norma szerint ebben az időszakban „szabad” bálnaként kinézni. A várandósság alatt általában nem csak az ember pocakja nő meg, hanem más testrészeire is rakódhat valamennyi felesleg – ezek közül az arc és a karok meghízása volt az, amit a nők már nem „tudtak be” a terhességnek, hanem állapotuk dacára ugyanúgy elhízásként tekintettek rá.

A túlsúlyosak fellélegeznek

Ennek a hozzáállásnak főként az eredetileg túlsúlyos nők látták az előnyét: válaszaik szerint most végre úgy érezték, nem kell szégyenkezniük a súlyuk miatt, a várandósság alatt „védve vannak” a kritikus hozzászólásoktól. Sokan azt is bevallották, hogy kevésébé szégyenkeznek a testüket közszemlére tévő helyzetekben: azok a túlsúlyos nők, akik amúgy nem szívesne vetkőztek fürdőruhára, a terhesség alatt vígan és szégyenkezés nélkül eljártak úszni.

Plusz kilók: a terhesség elején és szülés után nyomasztó

Hízási szempontból az első trimeszter volt a legnehezebb időszak, hiszen ilyenkor az ember már előfordul, hogy „megvastagszik”, de a hasa még nem ölt igazi pocakformát: még inkább elhízottnak tűnhet, mintsem váradósnak. A másik nehéz időszak a gyermekágyi szakasz volt, amikor a baba megszületését követően az embernek megint nincs rá legitim oka, hogy felesleges súlyt hordjon magán.

Nagyobb mell=jó, terhességi csík=gáz

A terhesség alatt a nők ugyanúgy tudatában voltak a szépségideálnak és a súlygyarapodást leszámítva ezen ideál alapján ítélték meg a kinézetüket: vagyis akiknek nőtt a melle, azoknak javult a testképe, akik viszont pattanásosak lettek vagy terhességi csíkokkal küzdöttek, azoknak a testképe negatív irányba változott.

Ki a főnök ebben a testben?

A terhesség alatt a testünk feletti kontroll valamilyen fokban elvész, hiszen átveszik az uralmat a hormonok és a magzat. Sok nő fogalmazta meg, hogy ebben az időszakban a testük kifejezetten idegenné vált számukra – máshogy nézett ki, máshogy működött, máskor fáradt el, más ételeket kívánt, mint egyébként.

Nagy a nyomás a testi kontroll fenntartására és visszaszerzésére

Míg a nők főként a kontroll átadásáól vagy elvesztéséről számoltak be, az is kiderült, hogy a külső környezet inkább afelé próbálta befolyásolni őket, hogy igenis gyakoroljanak kontrollt a testük felett. Magyarul, az orvosok, védőnők azt tanácsolták (teljesen jogosan), hogy igenis uralkodjanak a testük felett, különösen olyan esetekben, amikro a várandós nő túl sok súlyt szedett fel. A kontroll elvesztésének érzése és a kívülről jövő nyomás ennek visszaszerzésére jelentős stresszt okozott a terhes nők számára.

A baba testrabló vagy lakótárs, átmenet nincs

A kontroll témájához tartozik az is, hogy hogyan érzékelik a várandós nők a magzatot. A kutatók két fő választípust kaptak: a nők egy része úgy érezte, megosztja valakivel a testét, egy másik csoport pedig behatolónak írta le a magzatot. A két csoport között nem volt átfedés: vagy lakótársnak, vagy kis testrablónak érezték a babát, nem volt átmenet.

Szülés után a legnehezebb elfogadni a megváltozott testet

A kontroll szempontjából a legnehezebb időszak a szülést követő szakasz volt: a nők többsége úgy érezte, hatalmas a nyomás, hogy azonnal szerezzék vissza a kontrollt a testük felett. Legtöbbjük számára ez a követelés félelmetesnek és nyomasztónak hatott. A szülés utáni testen aktívan dolgozni kell, hogy ismét visszanyerje eredeti állapotát – sok nő számára ez még a terhesség előtti időszaknál is fontosabb volt. Ez a nehézség a többedik gyerek után ugyanúgy megjelent: hiába volt egy-egy nőnek olyan emléke, hogy egyszer már sikerült visszaszereznie a kontrollt a teste felett, ez másodszorra vagy harmadszorra is hasonló stressz okozott. A szülés utáni testkép-ideál sok nő esetében magas és eltúlzott elvárásokat jelentett.

Készüljünk fel a változásra!

A tanulmány szerzői szerint a kutatásoknak gyakorlati jelentősége is van: úgy gondolják, fontos lenne a terhesség előtt és alatt a nőket ilyen szempontok alapján is felvilágosítani, illetve a valóban problémákkal küszködőket kiszűrni. A testképzavar felesleges stresszt okoz a terhesség során, és mint kiderült, még hangsúlyosabban a szülést követően. A szakemberek szerint tréningekkel, csoportos támogató beszélgetésekkel kellene felkészíteni a nőket ezekre a változásokra, illetve fontos lenne lehetőséget adni arra, hogy ezekről a témákról beszéljünk.

A várandósság időszakát "illik" ugyanis gyönyörűnek megélni, a gyermekágyas szakaszt úgyszintén: hiszen mi lehetne szebb egy fejlődő kis életnél, majd egy szuszogó csecsemőnél? Ez valóban így van, ugyanakkor fontos, hogy merjünk nyíltan beszélni azokról a nehézségekről is, amelyek ezt az időszakot övezik.

A testkép megváltozása csak egy a nehézségek sorában, ugyanakkor számos vonzata van – a gyermekágyi időszakban a stressz például a szoptatás sikerére is hatással lehet. Saját tapasztalatunk alapján azt tanácsoljuk, mindenki legyen türelmes magával: a testünkre, különösen a testsúlyunkra valóban érdemes odafigyelni, akár egészségügyi szempontok miatt is. Ugyanakkor a szülést követően a test feletti kontrollt, illetve az ember lánykori alakját nem két hét alatt kell visszanyerni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.