Korai magömlés is vezethet meddőséghez

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha a férfi behatolás előtt elélvez, akkor erősen lecsökken az esély a fogantatásra. Megoldás persze erre is van, érdemes pár- vagy pszichoterápiával próbálkozni.

A magyar férfiak körülbelül fele küzd valamilyen szexuális zavarral az élete során legalább egyszer. Ezek enyhe esetben csupán múló kellemetlenségek, súlyosabb esetben párkapcsolati problémákhoz, akár depresszióhoz is vezethetnek. Bár a legtöbb ilyen probléma nem veszélyezteti a gyermekvállalást, vannak köztük olyanok is, amik hátráltathatják a gyereknemzést is. A súlyos korai magömlés például ilyen: előfordulhat ugyanis, hogy a problémának köszönhetően a pár képtelen a megszokott módon megtermékenyülni, és emiatt orvosi segítségre szorulnak.

Nyilvánvaló kapitány jelenti: a stressz ront a helyzeten

A teherbeesés nehezítettsége önmagában is stresszt okoz mind a férfiak, mind a nők körében, a stressz, illetve a teljesítményszorongás pedig rontja a már esetleg meglévő pszichoszexuális zavarokat – úgy is, mint merevedési zavarok, korai magömlés.

És mi lehet súlyosabb teljesítményszorongás a szaporodási céllal, peteérés idején végzett, időzített együttlétnél? Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meddőségi és endoszkópos specialistája szerint „annak ellenére, hogy még a legóvatosabb becslések alapján is a férfiak 25 százaléka szenved ettől a pszichoszexuális zavartól, mégis tabunak számít, így előfordul, hogy még a kezelőorvos előtt is titkolja a pár a problémát, pedig ma már hatékony terápiás lehetőségek tárházával segíthetik a szakemberek a zavar feloldását. Ha a korai magömlés súlyossá válik, akkor valóban elmaradhat a gyermekáldás, hiszen a férfi ejakulációja rendszeresen bekövetkezik még a behatolás előtt.”

A szakember fontosnak tartja kiemelni, hogy „ha egy férfi orgazmusa előbb következik be, mint ahogy a partnere kielégül, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez még a behatolás előtt történik, így a megtermékenyülés megtörténhet. Ugyanakkor ha ez a szorongásos tünet súlyosabb formát ölt, akkor esetenként előfordulhat, hogy már a behatolás előtt bekövetkezik a férfi orgazmusa. Ez néhány alkalommal még nem jelent súlyos problémát, ugyanakkor ha rendszeressé válik, mindenképpen érdemes szexuálpszichológus segítségét kérni, hiszen a férfi, és természetesen a párkapcsolata számára is hosszú távon rendkívül megterhelő.”

Mi okozza?

A korai magömlés a modern elméletek szerint nem egységes kórkép, inkább szindróma, ahol a megfelelő kezelés megtalálásához pontos diagnózis felállítására van szükség. A téma egyik nemzetközi szakértője, Prof. Waldinger az elmúlt évek felméréseit összegezve a korai magömlés mint panasz, és mint szindróma megkülönböztetését javasolja, mivel a különböző megjelenési formák különböző eredettel és kezelési lehetőségekkel járnak. A következő négy tünetcsoport elkülönítését javasolja:

1. Élethosszan fennálló korai ejakuláció: a magömlés szinte minden partner esetében, szinte minden közösüléskor, az első szexuális aktustól kezdve korai: 30-120 másodperc. A panasz élethosszan fennáll, az esetek 30 százalékában idősebb korban súlyosbodik. A probléma hátterében feltehetőleg biológiai, genetikai okok állnak. Gyógyszeres kezelés javasolt.
2. Szerzett korai ejakuláció: a panasz egy bizonyos életkorban jelentkezik, előtte normál időtartamú közösülésekkel. Oka lehet urológiai betegség, pajzsmirigybetegség és/vagy pszichológiai, párkapcsolati faktorok is. Oki terápia és/vagy pszichoterápia, párkapcsolati zavar esetén párterápia javasolt.
3. Normál variáns: a korai ejakuláció ritkán, alkalmanként fordul elő. A korai magömlés nem tekinthető patológiásnak, hanem a szexuális működés normál variációjának. Pszichoedukáció javasolt, vagyis el kell magyarázni az illetőnek, hogy időnként korán elsülni teljesen normális, és nem betegség.
4. Korai-ejakulációszerű zavar: az ebbe a csoportba tartozó férfiak korai magömlés szubjektív élményéről számolnak be, a valóságban azonban a behatolástól az ejakulációig eltelt idő hossza a normál átlagtól nem különbözik (3-6, esetenként 5-25 perc). Pszichoedukáció javasolt, azaz el kell magyarázni az érintetteknek, hogy szintidejükkel a normál átlagba tartoznak.

Gyakorlati technikák, pszichés segítség

Régebben a szexuálterapeuták a korai ejakuláció kezelésére szinte kizárólag az úgynevezett elszorításos és stop-start technikákat alkalmazták, melyekkel kapcsolatban a kezdeti kutatások közvetlenül a terápiát követően magas, 40-100 százalékos sikerrátáról számoltak be. Az 1-6 éves követéses vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a terápiás eredmények hosszabb távon csak az esetek igen kis hányadában maradnak fenn, vagyis a javulás többnyire átmeneti. Mivel ezek elég egyszerű technikák, azért érdemes megtanulni őket.

A modern szemlélet szerint a tünetek pontos kikérdezésével a szakember eldönti, melyik kategóriába tartozhat az illető személy – az esetek nagy része általában a 2. csoport, vagyis a szerzett korai ejakuláció körébe sorolható, és ebben az esetben pszichoterápiát vagy párterápiát érdemes igénybe venni. A probléma elszenvedői közül sokan tartoznak a 3. és 4. csoportba is, vagyis ők azok, akiknek valójában nincs betegségük, csak elégedetlenek a saját teljesítményükkel – ebben az esetben felvilágosítás vagy rövid pszichoterápiás tanácsadás is elég lehet.

A párterápiától, szexuál-pszichoterápiától sokan idegenkednek, hiszen mit segíthet az, ha elmondjuk a nyomorunkat még egy vadidegennek is, jellemzően egy vagon pénzért? Érdemes tudni, hogy a szexuálpszichológusok a legtöbb esetben úgynevezett kognitív viselkedésterápiás megközelítéssel dolgoznak, vagyis nem csupán beszélgetnek a páciens vagy a pár érzéseiről, gondolatairól, hanem konkrét elméleti és gyakorlati feladatokat, házi feladatokat adnak, amiket egyik alkalomról a másikra elvégezve jutunk közelebb a megoldáshoz.

Ezek között akadnak olyanok, amikor például az aktus előtt vagy közben automatikusan az eszünkbe jutó gondolatokat kell feljegyezni, de vannak gyakorlati technikák, amiket egyedül vagy párunkkal próbálhatunk ki vagy gyakorolhatunk rendszeresen. A témában született összefoglaló tanulmányok kissé ellentmondóak: sok esetben hasznosnak bizonyult a pszichoterápia, különösen a viselkedésterápia, de nem minden esetben sikerült kimutatni ezt az előnyös hatást.

Antidepresszánst korai magömlés ellen?

A gyógyszeres kezelés már nehezebb eset, ugyanis a probléma kezelésére elvileg alkalmas gyógyszerek egyelőre nincsenek törzskönyvezve erre a diagnózisra – sem Magyarországon, sem másutt. Miről is van szó pontosan? Egyes antidepresszívumok, jellemzően a szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI-k) csoportjába tartozó szerek azzal a mellékhatással bírnak, hogy késleltetik az orgazmus bekövetkeztét férfiaknál és nőknél egyaránt.

A legtöbb, a depressziójára ilyen készítményt szedő páciensnek ez inkább kellemetlen, ugyanakkor egy kis alcsoportjuknak, a korai magömlésben szenvedő férfiaknak pont jól jön ez az amúgy nemkívánatos mellékhatás. Ezt a kutatók is észrevették, és több kísérletsorozatban is tanulmányozták az antidepresszánsok hatását ebben a betegcsoportban. A kutatások ígéretesek: az SSRI típusú szerek közül négy hatóanyagot, a fluoxetint, a sertralint, a paroxetint és a citalopramot találták hatásosnak az ejakuláció késleltetésében.

Az Amerikai Urológiai Társaság (American Urological Association) ajánlásában jelenleg is szerepelnek ezek a szerek, mint a korai magömlés kezelésére javasolt módszer. Hátrányuk, hogy a gyógyszereket általában nem elég a közösülés előtt pár órával bevenni: az SSRI-k ilyetén hatása 2-3 napi szedés után jelenik meg és teljesen 3-4 heti szedés után fejlődik ki. Ilyenkor, azaz 3-4 hét után a „szintidő” 6-8-szoros növekedésére lehet számítani (bár a probléma pszichés összetevői miatt a placebo is növeli az időtartamot, de az csak másfélszeresére tudja nyújtani).

A fenti gyógyszereknek természetesen mellékhatásaik is vannak: fáradékonyság, enyhe hányinger, izzadékonyság, hasmenés vagy hasi panaszok, hosszú távú szedés során pedig a csontritkulás kockázatát is emelhetik. Hosszú távon mellékhatásként előfordulhat fájdalmas merevedés és libidócsökkenés is, azaz végső soron ronthat is a szexuális élet minőségén, ezért minden esetben pontosan kell mérlegelni a várható hátrányokat és előnyöket. Ezeket a gyógyszereket itthon csak depresszió és egyes szorongásos zavarok gyógyítására törzskönyvezték, ezért korai magömlés diagnózissal nem is írhatja fel az orvos.

Jó, de hogyan lesz gyerekünk?

Tegyük fel, hogy a pár idegenkedik a pszichoterápia gondolatától, vagy eljártak már ilyenbe és elégedetlenek a javulással. Vagy a probléma ellenére is kölcsönösen elégedettek a szexuális életükkel, csak éppen a gyermeknemzés nem akar menni. Ilyen esetekben, ha más egészségügyi problémája nincs a pár egyik tagjának sem, az inszemináció jön szóba.

Ennek során a peteérést gyógyszeresen előidézik és a megfelelő pillanatban egy adag spermiumot mesterségesen juttatnak a nő méhébe, növelve ezáltal a megtermékenyülés esélyét. „Inszeminációt súlyos korai magömlés esetében is igénybe vehet a pár” – válaszolta kérdésünkre dr. Vereczkey. – mégsem ezt tartom a követendő megoldásnak.

A cél minden esetben a testi probléma mellett a lelki jóllét elősegítése, hiszen egy terhelt kapcsolatban a sikeres gyermekáldás elősegítése véleményem szerint nem tekinthető teljes sikernek, a cél egy boldog pár gyermekvállalása kell, hogy legyen. Mindenképpen arra biztatnám a férfiakat, párokat, hogy avassák be a kezelőorvost a problémába, aki segít megtalálni a megfelelő szakembert, hiszen ez egy lehetőség a gyógyulásra, és a mindkét fél számára kielégítő, szorongásmentes szexuális élet kialakítására.”