A legtöbb szülő nem gondolja, hogy amikor gyorsétterembe megy a gyerekkel, ott valami egészségeset fognak enni. A kínálatból viszont jobbnak tűnnek a kifejezetten a gyerekekre pozícionált chicken nuggets-ek. Végül is mi lehetne olyan rémes a panírozott és kirántott csirkefalatkákban, nem?
Az American Journal of Medicine viszont közölt egy cikket (a Reuters összefoglalója és feldolgozása itt), amiben a kutatók azt vizsgálták, mi is van a csirkefalatokban. A vizsgálat semmiképpen sem nevezhető különösebben átfogónak, két nagy amerikai gyorsétteremláncban vásároltak nuggeteket, majd a kétféléből 1-1 darab pontos összetételét állapították meg.
A cikk nem hozta nyilvánosságra, melyik volt a két lánc, azt viszont igen, hogy a csirkefalatkákat valójában helyesebb lenne inkább zsírfalatkáknak hívni. Az egyik mintának a fele, a másiknak 40 százaléka volt csirkehús.
A maradék: zsír, erek, inak, csontok, vagyis a csirkefeldolgozás hulladéka. Emellett pedig természetes és mesterséges adalékanyagok.
Érdemes megnézni ezt a Jamie Oliver videót, ami arról szól, hiába készít nuggeteket a gyerekek szeme láttára összeturmixolt csirkefarhátból, zsírból, bőrből, adalékanyagokból, a kölykök mégis szívesen megeszik a pogácsaformában, panírozva kisütött kis finomságokat, holott korábban gusztustalannak találták az alapanyagot. Ugyan a videó maga is kicsit demagóg, hiszen a csirkefarháton talált hús és bőr, a csirke zsírja valójában tökéletesen ehetető, de mégis érdekes, hogy a gyerekek cuki húspogácsa formájában simán megeszik azt, amit tíz perccel korábban még undorítónak gondoltak.
A Huffington Post azt szedte össze, hogy hányféle összetevőből állnak ezek a húsdarabkák a gyorséttermekben a kézenfekvő egy, a csirke mellett. Azt találták, a Mcdonald's nuggetje 40, a Burger Kingé 32, a Chick Fil-A és a Wendy's falatkája szintén 30 összetevőből áll. A csirkeszármazékok mellett só, cukor, ízfokozók, sütőpor, keményítő, tejtermékek, növényi olajok, habosodást gátló anyagok, és még sok minden más teszi ki azt a sok-sok összetevőt.
A cikk kapcsán kitört némi vita, a gyorséttermek azzal érvelnek - egyébként jogosan -, hogy minden termékükről pontosan közzéteszik az összes tápértékre vonatkozó adatot, így a fogyasztóknak módjában állna tájékozódni.
Az ellentábor viszont azzal érvel - szintén jogosan -, hogy ezeket a termékeket úgy hirdetik, hogy a fogyasztónak olyan érzése legyen, mintha egy darabka rántott csirkemellet venne, ami pedig egyértelműen nem igaz.
A Reuters és a Huffington Post által megkérdezett (különböző) szakértők úgy foglaltak állást, hogy a hasonló csirkefalatka termékek semmiképpen nem egészségesek. Egy tíz darabos csomagban 470 kalória van, ami 900 mg sót tartalmaz, a felnőttek számára ajánlott napi bevitel nagyjából egyharmadát. Azzal kapcsolatban viszont, hogy mennyire nem egészségesek, már nincsen egyetértés.
Az American Journal of Medicine által közölt kutatás vezetője Dr. Richard D. deShazo azt hangsúlyozza, hogy bizonyos cégek veszik a csirkefeldolgozás melléktermékeit, felturbózzák ezzel-azzal, aztán bepanírozzák, és a végeredményt továbbra is csirkehúsnak hívják. "Ez valójában kalóriában, sóban, cukorban és zsírban gazdag ipari hulladék, ami nagyon egészségtelen. És ami még rosszabb, remek az íze, a gyerekek imádják, és nekik is hirdetik."
Az általa vizsgált nuggeteket néha ugyan meg lehet enni, ami viszont aggasztó az az, hogy az ilyesmi [Amerikában] olcsó, könnyen hozzáférhető, jó ízű, és a gyerekek gyakran eszik. A saját unokái is folyamatosan ezért nyaggatják, akiket sikerült meggyőzni, hogy a valódi csirkéből, otthon, egy serpenyőben, kevés olajjal elkészített rántott csirkemell darabkákkal helyettesítsék az ipari verziót.
"A mi vizsgálatunk célja nem az volt, hogy megtámadjuk a csirkefeldolgozó vagy a gyorséttermi ipart, hanem az, hogy emlékeztessük a fogyasztókat arra, hogy attól, hogy valami finom, még nem jelenti azt, hogy jót is tesz" - közölte a kritikákra deShazo.
"A csirkefalatkák remek fehérjeforrások, különösen a válogatós gyerekek számára" szögezte le ellenvéleményében Ashley Peterson, aki a csirkefeldolgozóipar 95 százalékát tömörítő Nemzeti Csirketanács tudományos és szabályozási kérdésekért felelős alelnöke.
"Ez a vizsgálat csupán 2 nuggetet vizsgált abból a sokmilliárdból, amit minden évben előállítanak. A két darabos minta túl kicsi ahhoz, hogy abból bármiféle általános következtetést le lehetne vonni. A nuggetek magas zsírtartalma abból követketik, hogy azokat bepanírozzák és kirántják. De nem titok, miből vannak, a legtöbb gyorsétterem közzéteszi ezeket az információkat az étteremben vagy a honlapján. A boltokban kapható csirkefalatkák csomagolásán pedig látható az összetevők listája, és a teljes tápérték táblázat, beleértve a zsírtartalmat is" - érvel Peterson.
A csirkefalatkák esete egyébként a különböző amerikai cikkekben megkérdezett dietetikusok véleménye szerint nem egyedi, nem titok, hogy a legtöbb gyorséttermi étel egészségtelen, ám a fogyasztók nem kellően informáltak ahhoz, hogy a közölt tápérték-adatokat értelmezni tudják, és tisztában legyenek azzal, milyen gyakorisággal lenne érdemes fogyasztani ilyesmit.
