Hogyan váljunk nagybetűs Hiteles Szülővé? Megmondja a Szexi Szingli Kismama!
Hettmann Júlia nem az a típusú lány, aki könnyedén feladja az álmait. Készített már rövidfilmet, amelynek főszerepét önmagára osztotta, írt már dalt az Eurovíziós Dalversenyre, amelynek klipjét ő maga rendezte és vágta, most pedig piacra dobta első könyvét „Szexi Szingli Kismama” címmel, amelyet maga írt, szerkesztett és illusztrált. De mégis ki ez a lány, aki még egy rövid kapcsolatból származó terhességre is képes lehetőségként gondolni? Lehetőségre a személyiségfejlődésre, és arra, hogy hogy most már aztán végre tényleg kezdjenek el beszélni róla az emberek.
Ki ez a lány?
„Én Hettman Júlia vagyok, szakmám szerint grafikus, hivatásom író, és jelenleg főállású anya vagyok” – fogja rövidre a könyvet beharangozó videóban, ám a weben körülnézve hamar kiderül: sokka több próbál lenni ennél, leginkább valami szexi szingli polihisztor. „Tanulmányaimat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen kezdtem, majd egy hároméves kurzuson vettem részt, ahol vizuális művészetet tanultam. 2009-ben Párizsba költöztem, ahol a Maryse Eloy Művészeti Iskolában diplomáztam. Ezt követően Berlinbe utaztam, ahol egy non-profit ügynökségnek szerveztem kulturális programokat. Grafikus asszisztensként is dolgoztam – itt brosúrák és honlapok késztése volt a feladatom. Legutóbb egy étkeztetéssel foglalkozó cégnél dolgoztam, ahol pizza- és sushidobozok, szórólapok, matricák és poszterek tervezése volt a munkám” – mutatkozik be LinkedIn profilján, majd hozzáteszi: szenvedélye a filmkészítés, forgatókönyveket ír, storybodardokat rajzol, és maga vágja meg a forgatott anyagokat. „2011-ben én voltam a producere „Leave Me Alone” című klipemnek is” – írja, ez pedig nyilvánvalóan újabb vad guglizásra ösztönzi az embert.
Innen már valóban csak egy kattintás maga a dal, melynek klipjét aranyszínű forrónaci, cicafülek, és platinaszőke paróka, valamint rajzolt nyalókák teszik színessé. „A szexi ruhámat akarom viselni, hogy mindenkit lenyűgözzek” – énekli, pedig akkor még nem is tudhatta, hogy pár évvel később szexi kismamaruhában fordítja majd maga után az emberek tekintetét. „Szívesen képviselném hazánkat az Eurovíziós Dalfesztiválon. A dal egyelőre Németországban és Franciaországban került bemutatásra privát közegben. Ha megkapom a lehetőséget az indulásra, profi énektanár és koreográfus segítségével minden erőmmel azon leszek, hogy színvonalas, ütős, egyedi produkcióval lépjek majd fel, és minél jobb helyezést érjek el” – nyilatkozta akkoriban, ám sajnos sosem tudjuk meg, milyen lett volna mindez, hiszen 2011-ben végül Wolf Katit küldtük az Eurovízióra.
Ütős, egyedi produkciók
Ha kitartóak vagyunk, nem csak nemzetközi piacra szánt dalát lelhetjük fel, hanem az „Under water” című kisfilmjét is, ami egy kettős szerepet játszó lányról szól. „A két fő helyszín az uszoda és a fürdőszoba. A film során folyamatos érzelmi frusztráció van jelen. Nincsenek párbeszédek, csak tettek. Nincsenek hangeffektusok, vagy zenei betétek, csak eredeti hangok. A jelenetek művészi módon kerültek megrendezésre, és a fotózásra építve” – áll a videó alatt.
Karrierépítés helyett gyerekvállalás
Arra azonban senki sem számított, hogy Hettmann Júlia nagy visszatérésére egy véletlen terhességből született bébi és egy „hogyan legyünk jó szülők” könyv ad majd apropót. Pedig de.
„Én egyáltalán nem is foglalkoztam a gyermekvállalás gondolatával, hiszen karriert akartam építeni, és lehetetlen eseménynek tartottam, hogy anyává váljak, mindaddig, amíg egy alkalmi kapcsolatból terhes maradtam. Úgy döntöttem, hogy szembenézek a legnagyobb félelmemmel, és megdolgozom azért, hogy hiteles szülő legyek. Éreztem: készen állok arra, hogy felnőjek érzelmileg. Ezt a kilenc hónapot rögzítettem, és egyben egy személyiségfejlődés folyamatát tárom fel. Úgy érzem, ez segítségül szolgálhat azoknak, akik szintén keresik az útjukat.”
Hettmannt saját bevallása szerint elsősorban az inspirálta a könyv megírására, hogy a saját szüleinél jobb nevelővé váljon. „Ez egy általános probléma manapság, hogy sokan azért nem mernek gyereket vállalni, mert úgy érzik, nem nőnek fel a feladathoz. Én hiszek abban, hogy elsősorban hiteles emberré kell válnunk ahhoz, hogy jó szülővé váljunk. A szülő magatartás az példamutatás.”
Hazugság! Megcsalás! Viszály!
A szerző – ahogy ő írja - „intim tapasztalatait” „nyers őszinteséggel” tárja az olvasó elé: például abból sem csinál titkot, hogy nem csak nem volt álma anyává válni, de szabályosan viszolygott a gyermekvállalástól és a terhességtől.
„Mindig is rettegtem attól, hogy teherbe esek. Ezidáig ha a legkisebb gyanú is felmerült, rögtön rohantam esemény utáni tablettáért, amúgy pedig igyekeztem minden kufirc alkalmával védekezni. Még párkapcsolatra sem szántam el magam, nemhogy családra!” – írja a kötetben.
„Rendkívül ritka az olyan csaj, aki heteroszexuális, kiegyensúlyozott életet él, és önszántából vállal egyedül gyereket. A természet rendje az, hogy a nők először mindig férfit keresnek.”
Hettmann szerint azonban ez nem kell, hogy így legyen – hiszen egy család nem attól lesz funkcionális, hogy egy apa, egy anya, és egy vagy több gyerek alkotja. „Rengetegen nőnek fel felszínes családban, vagyis képmutató, ingerszegény környezetben, amelyben a szülők önbecsapásban élnek. A látszat sokszor csal, és a kívülről idillinek tűnő közösségekben hazugság, viszály, megcsalás, szenvedélybetegség és akár erőszak is jelen lehet. Nem lehet a kulisszák mögé látni, és általában igyekeznek többnek látszani annál, mint amilyenek valójában. A felszínes családokban szoktak mások testi és lelki nyavalyáin csámcsogni, ezzel bizonygatva, hogy milyen jó helyzetben vannak, hiszen a sok baj nem őket éri, tehát velük minden rendben van.”
Legyen ön is Hiteles Anya!
A Szexi Szingli Kismama az életvezetési tippek mellett gyermeknevelési tanácsokat is ad a kötetben: például hogy ne várjunk el olyasmit a „porontyainktól”, amit mi magunk sem vagyunk képesek betartani. „Ha egy anya ingerült másokkal, akkor ne büntesse porontyát, ha az agresszív a többi gyerekkel. A nevelésben nem működik a "ne azt csináld, amit én, hanem amit mondok" elv. A gyerekek utánozzák nevelőiket, ráadásul olyat is észrevesznek, amit azok leplezni igyekeznek. Számukra a szülők az elsőszámú modellek, így azok mondhatnak bármit, a törvényeket a cselekedeteik határozzák meg.
Tehát anyaként felesleges olyan szabályokat hoznom, amiket én magam nem tartok be. Ha hibázom, de nem mondom ki, viszont ugyanazért, vagy hasonló hibáért gyermekemet megbüntetném, akkor elveszteném a hitelemet a szemében. Tisztában kell lennem a saját viselkedésemmel, korlátaimmal és szokásaimmal. Ezeket mind továbbadom a kislányomnak."
Nem lesz webshop SzSzK bögrével?
És nem csak a lányának, hanem immáron az egész világnak: már Oravecz “Hovakurvultokcsajok” Nóra esete gyönyörűen példázza, hogy ma Magyarországon igenis lehet magánkiadásban megjelenő könyv is bestseller, és ha valakiben megvan a kellő ambíció, és nincs igénye rá, hogy egy erre specializálódott csapat beleszóljon minden egyes részletbe a könyv kiadásával kapcsolatban, bizony nincs szüksége se könyvkiadóra, se terjesztőre. És persze profi szerkesztőkre sem.
A Szexi Szingli Kismama lila ruhát és pink masnit viselő “címlaplánya” (aki engem személy szerint Hamupipőke gonosz mostohatestvérére, Anasztáziára emlékeztet) azt mutatja, még illusztrátorra és grafikusra sem.
Az írónő Facebook oldalán meg fel is tűntek a műfajban kötelezőnek számító coelhóizmusok: „Anyaság: a napok hosszúak, de az évek rövidek.”, és „Én tudom, hogy létezik szerelem első látásra: anya vagyok.”, és "Ha látok egy vörös fejjel, torka szakadtából üvöltő csöppséget, sosem az anyját sajnálom, aki szégyenkezve és ingerülten tolja, hanem szerencsétlen gyereket, aki nem azért küzdötte át magát a szülőcsatornán, hogy segélykiáltását semmibe vegyék." Ám aki egy eredeti, Hettmann Júlia idézettel ékes bögrére, ágyneműhuzatra vágyik, csalódni fog: a szerző – állítása szerint – 0 (azaz nulla) forint haszonnal árulja a könyvét.
Oravecz önmagát Hettmannban
Megkérdeztem az Összekötve szerzőjét, mit üzen kolléganőjének. Ő úgy érzi, tökéletesen tud azonosulni a Szexi Szingli Kismamával – hiszen mindketten bátrak, bevállalósak, és ugyanaz zajlik bennük.
„Tök szuper dolog, hogy szembemegy a hagyományos 'én anya akarok lenni' képpel, és felvállalja azt, hogy mást gondol. Annyian rettegnek ezt felvállalni, mert majd mások mit szólnak, közben meg másokat is lehet, hogy kiver a víz már csak a gyerekvállalás gondolatától is. Jó látni, hogy végre egy hétköznapi, jellemző sémát is láthatunk, hogy valaki ezt is felvállalja, és megmutatja azt, hogy igenis így is lehet kiegyensúlyozott életet élni. Egyébként olyan, mintha magamat látnám benne – csak persze másabb az útja, mint az enyém. De a karakterével teljesen tudok azonosulni. Jelenleg bennem ugyanazok a dolgok zajlanak be, mint amiről ő is mesél: el sem tudom képzelni, hogy milyen lenne, ha gyerekem lenne, bár szeretnék, de én speciel nem érzem elég érettnek még magam hozzá. Aztán meg lehet, hogy az élet hozzám is 'küld' valakit, és nem lesz más választásom, mert olyan hirtelen jön.
Egy fontos tipp Julinak, hogy elég erős legyen a választott pályájához: a visszajelzések 99%-a úgyis rosszindulat lesz és féltékenység. A titok abban rejlik, hogy el kell tudni különíteni a
személyiségét a produktumtól, a terméktől, amit alkot. Az emberek a furcsa és újszerű dolgokat mindig megpróbálják kilökni, és a kis szürke világukat előtérbe helyezni, hiszen védik. Nehogy már lássanak egy olyan példát, hogy ezt az életet bizony lehet másképp is élni, és az még akár boldog is lehet. Nekik az macera lenne, meg kihívás, és nem mernek nekikezdeni. De ha látnak valakit, aki meg igen, akkor elkezdik támadni, addig se kell a saját bajukkal foglalkozni. ”
