Nem gondolunk a kullancsra halálos veszélyként, pedig talán kéne. Az általa terjesztett agyvelőgyulladás ritka, de annál csúnyább betegség. Oltatnak?
A kullancs megítélése az egyik szép példa arra, hogy régen minden jobb volt. Gyerekkorunkban rendszeresen szedtünk össze kullancsokat, amiket aztán anyukánk-apukánk éterrel (orvoscsalád) vagy zsírral (nem orvoscsalád) megfullasztott, és ha ez megtörtént, szemöldökcsipesszel kitépett. A feje gyakran beleszakadt, és akkor pár napig kis piros pukli jelezte a kullancs helyét. Olyan eljárás volt ez, amire ma már szülőként álmunkban is rávágjuk, hogy szigorúan tilos. Minimum kullancs-csipesz, de egyre többször védőoltás.
De miért félünk a kullancstól? Ez a kis vérszívó több betegséget is terjeszt, elsőre mindenki a Lyme kórt vágja rá, pedig ez a két fontosabb közül a kevésbé veszélyes - egyszerűen azért, mert igen látványos tünetei vannak, és antibiotikummal simán gyógyítható. Persze ezt sem kívánjuk magunknak.
De a nagyobb gond a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás - szép orvosi szóval encephalitis. Ez a legritkább, de a legsúlyosabb a kullacs által terjesztett betegségek közül. A vírus a központi idegrendszert támadja, az agyat, az agyhártyát, vagy mindkettőt. Korábban évente 3-400, mostanában ennél kevesebb esetet regisztrálnak.
A kullancs-encephalitis tünetei
Az oltóközpont tájékoztatója szerint a betegség első tünetei a vírusfertőzött kullancs csípését követő 5-14 napon belül lépnek fel az oltatlan személyek kb. egyharmadánál: láz, fejfájás, rossz közérzet, végtagfájdalmak formájában. A betegek egyötödénél fejlődik ki a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa, amely a kullancs-csípést követő 4. héten kezdődik.
A máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja a vírus. Súlyos esetekben arcideg bénulás, a tarkó, a vállöv és a karok bénulása léphet fel. A kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás következménye lehet hosszantartó fejfájás, szellemi leépülés és részleges bénulás. Megbénulhatnak a végtagok és a légzésért felelős izmok is, valamint epilepsziára emlékeztető görcsök következhetnek be. A betegség nagyon ritkán halálos is lehet, az esetek kb. 95 százalékában nyom nélkül gyógyul.
Annak ellenére, hogy ténylegesen nagyon kicsi az esélye annak, hogy a gyerek - vagy mi - pont megbetegedjünk kullancs-encephalitisban, egyre többen mérlegelik a védőoltást. Igen, mi is.
Ez jó ideje létezik, és engem személy szerint eléggé elgondolkodtatott, hogy a gyerekorvosunk erősen javasolja, pedig ő amúgy az összes ilyen-olyan, választható oltásról le szokott beszélni. És az is, hogy az idén a kutyából, macskából annyi kullancsot szedtünk ki, mint az elmúlt öt évben összesen.
A pro tehát az, hogy nem kapjuk el a betegséget. Mi a kontra? (Kommentben biztos beírják majd, hogy autista lesz tőle a gyerek, de nem tartozom a fanatikus oltásellenesek közé, tehát ezt nem sorolnám ide)
Ami kellemetlenné teszi az ügyet az az, hogy a tartós védettség kialakulásához 3 oltásra van szükség, 0-1-9/12 hónap ütemezésben, amit utána 3-5 évente emlékeztető oltás követ. Kétféle vakcina létezik, a junior típusok ára darabonként 3-6 ezer forint, vagyis 1 gyerekre a három oltás 9-18 ezer, kettőre értelemszerűen a duplája, és így tovább.
A gyerekorvos írja fel receptre, könnyítés, hogy a legtöbb rendelőben hajlandóak az első két oltás receptjét egyben odaadni, így legalább nem kell még egyszer visszamenni a következő receptért - csak az oltásért.
A védettség a második oltás beadását követően két héttel alakul ki, ha most oltatunk, július végére. Igen, jobb lett volna télen elkezdeni, de ez van. Indokolt esetben a vakcinákat az alapnál sűrűbben is beadják. Az egyik típusnál létezik a 0-7 nap-21 nap ütemezés, a másiknál az elsőt két héttel követeti a második. Fontos tudni, hogy az elkezdett, de be nem fejezett oltássorozat nem biztosít tartós védettséget!
Talán az is hasznos infó - bár én még nem találkoztam olyannal, aki beadatta volna -, hogy létezik a betegség ellen passzív védőoltás is, amely hosszútávú védettséget nem biztosít, és a kullancs csípését követő 96 órán belül adható be.
Megelőzés
A közvélekedéssel ellentétben a kullancs nem a fákon lakik, sokkal jobban kedveli a bózotos területeket, az aljnövényzetet. Éppen ezért nem ránk ugrik, hanem lentről mászik fölfelé. Kirándulás közben zárt cipővel, a zokniba tűrt nadrággal és a nadrágba tűrt trikóval lehet ellene védekezni, és mindenféle kullancselleni szerekkel - ezek vagy használnak, vagy nem. A meztelen, napoztatott bőrfelületet kerüli, szereti a vékony bőrű hajlatokat, és képes megbújni a ruhában is. Kirándulás után alapos kullancsmustra erősen javallott, ez érintse a fül mögötti részt és a hajas fejbőrt is.
