13-15 millió a gyerek, mire felnő. Vagy több

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A csecsemő még csak 25 ezer forintunkba kerül havonta, az egyetemista már 90 ezerbe. Viszont az elmúlt években a gyerekre fordítható összeg csökkent.

A csecsemő havonta átlagosan 25 ezer, egy egyetemista viszont havonta akár 90 ezer forintjába is kerül a szülőknek, derült ki abból az 1200 fős, reprezentatív felmérésből, amit a Generali Biztosító végzett el. A megkérdezettek között gyerekesek, és hamarosan gyereket vállalni szándékozók voltak, utóbbi csoport a gyerekvállalás költségeit picivel magasabbra becsülte, mint a ténylegesen gyereket nevelők. Összesen, a főiskola vagy egyetem végéig egy gyerek felnevelésének költsége 13-15 millió forintot tesz ki. A három évvel ezelőtti hasonló kutatás eredménye a főiskola végéig 14,3 millió volt - vagyis reálértéken a családok valamivel kevesebbet tudnak a gyerekre fordítani most, mint három évvel ezelőtt.

A felmérés - értelemszerűen - kimutatta, hogy a gyerekek növekedésével a költségek is emelkednek, bár a szülők részéről a korral előrehaladva enyhén csökken az anyagi felelősségvállalás. A szülői támogatást leginkább az befolyásolja, hogy a gyermek rendelkezik-e bármilyen saját bevétellel, vagy sem, a szülők 48 százaléka támogatja (vagy tervezi támogatni) anyagilag a már önálló, saját jövedelemmel és otthonnal rendelkező, felnőtt gyermekét is.

A megkérdezettek számára a legfontosabb cél a továbbtanulás, és az otthonteremtés elősegítése.

A jelenlegi és leendő szülők egyetértenek abban, hogy minél idősebb egy gyermek annál több anyagi terhet jelent majd számukra. De mennyit is költünk a gyerekre havonta? A kutatás szerint:

  • Csecsemőkorban 24.721 forintot
  • Bölcsődéskorban 27.644 forintot
  • Óvodáskorban 30.093 forintot
  • Általános iskolás korban 36.970 forintot
  • Középiskolában 48.734 forintot
  • Egyetemista/főiskolás korban 90.163 forintot

Ezek alapján egy gyerek felnevelésének költsége a felsőoktatási tanulmányok végéig átlagosan 13-15 millió forint. Mivel itt átlagról van szó, természetesen vannak családok, ahol ennél jóval kevesebb jut, és olyanok is, akik akár a többszörösét költik a gyerekre.

Mik a legfontosabb célok?

  • A továbbtanulás: 73 százalék szerint
  • Az otthonteremtés támogatása 57 százalék szerint
  • Általános pénzügyi megtakarítás későbbi célokra: 34 százalék szerint

Érdekes, hogy a még csak gyermeket tervezők magasabb arányban takarítanának meg a leendő gyermekük egészségügyi ellátására (40 százalék) és külföldi továbbtanulására (29 százalék), mint akik jelenleg is szülők (22 és 19 százalék).

Az, hogy egy gyerek a születéstől a felsőfokú tanulmányok befejezéséig 13-15 millió forint plusz költséget jelent, egy átlagos magyar család számára igen megterhelő lehet. Mindez egybevág egy három évvel ezelőtti kutatásunk eredményével: akkor a gyermekvállalás küszöbén lévők, kisgyermekesek úgy vélték, hogy gyermekük felnevelése 14,3 millió forintba kerül majd a családnak a főiskola elvégzéséig. Összegszerűen tehát a szülők ugyanannyira becsülik a gyermekeik ellátását, mint pár évvel ezelőtt, de mindez azt jelzi, hogy reálértéken kevesebb pénz jut már egy gyermek felnevelésre – hangsúlyozta Paál Zoltán, a Generali Biztosító vezérigazgató-helyettese.

Aki szeretne ilyesmit számolgatni, a Generali oldalán találhat egy érdekes kis kalkulátort, amelyben a gyerekvállalás mindenféle költségei kalkulálhatók, az egyes tételek meglehetősen jól személyre szabhatók. És csak a végeredmény láttán ájulunk el, nekem csak az ötéves felsőoktatás költségeire több, mint 10 millió forint jött ki. Egy gyerekre. Pedig tényleg nem egymilliós tandíjat írtam be.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Koncz Andrea
Koncz Andrea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.