Új őrület: a baba- és mamabarát császár

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A császárszülés - kitalálói szerint - a természetes szüléshez közeli, "gyengéd" császár, ahol a baba először az anyját látja, nem az orvosokat.

A császármetszések száma a fejlett országokban folyamatosan emelkedik, sok nő kifejezett kérése, hogy ne hüvelyi úton kelljen megszülnie. Németországban minden harmadik nő így szül. Az elmúlt 12 évben nálunk is megduplázódott a császármetszések száma. A legújabb német "hóbort" (szolgáltatás? trend? minek nevezzük?) szerint a császármetszést is lehet úgy végrehajtani, hogy az anya lássa, mi történik, és a baba, kiemelése után elsőként rögtön az anyját lássa az orvosok helyett.

A császármetszés többnyire gerincérzéstelenítéssel történik, az anya deréktól lefelé érzéketlenné válik, de éber marad. Eddig ez egy olyan műtét volt, amelynek során az anya csak fekszik, passzívan a plafonra szegezi tekintetét, és csak akkor tudatosul benne, hogy anyává vált, amikor meghallja a csecsemősírást.

Tavaly december óta a Berliner Charitén új trend van kialakulóban. Az orvosok szeretnék, ha a kismamák sokkal jobban részeseivé válhatnának anyává válásuk folyamatának, ezért úgy alakítják a körülményeket, hogy a nők láthassák, amint gyermekük „előbújik” a hasukból. Az orvosok azt is igyekeznek szem előtt tartani, hogy a megszületett csecsemő elsőként ne a műtétet végző és segítő orvosokkal teremtsen szemkontaktust, hanem rögtön szembetalálja magát anyjával.

Az érzékenyebb gyomrú szülő nőknek nem kell azzal számolniuk, hogy premier plánban kell végignézniük saját hasuk felmetszését - ami eléggé véres jelenet -, mivel a nagy hasuk védelmező dombként akadályozza a kilátást, de ha ez nem lenne elég, a műtéti területet takaró leplet csak akkor lebbentik fel, amikor már a bébi kiemelésére készülnek.

Ezt az újfajta eljárást németül császárszülésnek (Kaisergeburt) nevezik, (a magyarban a császármetszést (Kaiserschnitt) is szokták ezen a néven nevezni), és azt vallják, olyan császármetszésről van szó, amely némileg közelebb hozza a természetes szülés élményét, nem annyira személytelen és művi hatású, mint a hagyományos császármetszés, ráadásul az apa elvághatja a köldökzsinórt és a babát azonnal az anya mellére helyezik - egy rövid időre.

A császárszülés a szülő nők körében gyorsan népszerűvé vált, azonban a szakembereket megosztja. Főként a természetes szülés híveiben erős az ellenérzés, hiszen ők éppen arra törekednek, hogy minél kevesebben válasszák önként a császármetszést, de ez az új, "barátságosabb" módszer még inkább annak a trendnek kedvez, hogy a nők maguktól válasszák az operációt.

Más orvosok például abban találnak kivetnivalót, hogy a császármetszéseskor időnként fellépő erős vérzés esetleg sokkolhatja a nőt elkísérő apát, aki erre nincs felkészülve, s ez nem az az állapot, amiben a férfi a feleségét látni szeretné. (Mondjuk azért ez ugyanígy elmondható a hüvelyi szülések után időnként fellépő erős vérzésre is, szerintünk.)

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Vackor Virág
Vackor Virág
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.