Íme azok, akik siránkozás helyett megpróbálnak tenni valamit azért, hogy jobb legyen a kaja az óvodákban, iskolákban.
Pár nappal ezelőtt volt szó a közétkeztetés állapotáról. A siránkozás után most jöjjön néhány kezdeményezés, ahol közösségek, szakemberek és szülők nemcsak sajnálkoznak és beszélnek, hanem programokat, kampányokat szerveznek, összefognak a jó ügy érdekében. A honatyákat megcélzó szakértői javaslatoktól kezdve a szülői hozzájárulásig minden szinten találunk valamilyen megmozdulást. Most ezekből szemezgettem, hátha valakinek hasznos lehet.
Menzát vizslató szakemberek
A Menza Minta = Mintamenza program célja az egészségesebb, korszerű táplálkozás kialakítása, a közétkeztetés megújítása. El szeretnék érni, hogy egészségesebb, eddig nem nagyon használt összetevőkkel is dolgozzanak a konyhák. A helyi termelők termékeit, a bioélelmiszereket is szeretnék bevonni a közétkeztetésbe. A csapatot az ÁNTSZ és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség partnerkapcsolatából létrejött szakértői gárda alkotja. Az országot járva megnézik, hogy a konyhák hogyan, s mit készítenek a gyerekek számára, s kiértékelve azt, a realitásokhoz és szabályokhoz is alkalmazkodó tanácsokkal igyekeznek segíteni. A tapasztalataikat - változtatási és fejlesztési javaslatokkal - a döntéshozókkal is közlik.
Helyi termékek a menzán
A helyi termelők, termékek menzai bevonása nagyon szimpatikus ötlet, számos előnye van (helyi gazdák támogatása, környezetvédelem, frissesség stb.). De nagyvárosokban, nagy cégek működtette konyhákon ez a lehetőség nem nagyon jöhet számításba. Sokkal egyszerűbb, olcsóbb és kiszámíthatóbb az alapanyagokat nagy mennyiségben megvenni a nagykereskedésektől, mintsem több kistermelőtől, akiknél a mennyiség, a minőség és a választék is hektikus, magyarázta egy érintett.
Így ez inkább kisebb cégeknél és saját konyhával működőknél jöhet szóba. Amire azért akad példa is. Pár hete olvastam ugyanis a fejér megyei Csórról, ahol a polgármester ötlete nyomán a közmunka program keretében közös kertet művelnek, s az ott termesztett zöldségeket, gyümölcsöket a helyi lakosok vásárolhatják meg, illetve a helyi közétkeztetésbe vonják be. A polgármester viccesen mesélte, hogy amikor a frissen leszedett zöldbabot a konyhára vitte, hogy abból készüljön majd az étel a gyerekeknek, a konyhás nénik csak pislogtak, hogy akkor most mosni, pucolni, darabolni kell, s nem pedig pikk-pakk bedobni a mirelitet. De ők is értik, hogy ez sokkal jobb, így örömmel készítik a frissen szedett zöldségekből, gyümölcsökből a menzai menüt.
Egészséges óvodák összefogva
Az egészséges életmódra nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata közhasznú egyesület azon fáradozik, hogy minél több óvoda csatlakozzon hozzájuk, s vegyenek részt gyerekeket-felnőtteket (szülőket is) bevonó, tájékoztató programjaikban, s járuljanak hozzá saját környezetük egészségtudatos szemléletváltásához. Az 1997 óta működő szervezet is kimondja, hogy az óvodai élelmezés nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló teljes értékű élelmiszer ellátást, ezért a szülőknek kellene ezt kiegészíteniük, ámde ehhez nekik is tisztában kell lenniük a táplálkozás alapfogalmaival, az egészséges élelmezéssel kapcsolatos dolgokkal. Ennek elősegítésére az óvónők és a védőnők a szülőkkel, támogatókkal közösen programokat indítanak, például olyat, amely hetenként egy-két gyümölcs- és zöldség-nap szervezését javasolja. A gyerekek ízlését, az új ételekkel való megismertetését is fontosnak tartják, illetve azt vallják, hogy ha az óvodai étkezés légköre, hangulata otthonos, akkor a gyerekek is nyitottabbak és fogékonyak az új ízekre. Egy kollegánk gyerekének ugrásszerűen nőtt az érdeklődése a zöldségek iránt, amikor az oviban mindenféle egészséges ételt készítettek a szülőknek rendezett délutáni fogadásra, salátának való zöldségeket daraboltak és kóstolgattak, önteteket gyártottak, gyümölcsöt centrifugáltak.
Szülői rásegítés – minden második óvodában létezik
A 2009-ben végzett országos óvodai közétkeztetést vizsgáló reprezentatív felmérésből (OTEF 2009) kiderül az is, hogy a szülők 92%-a tisztában van azzal, hogy sok az egészségtelen étel a óvodákban, s 20%-uk élt már panasszal az ételek mennyisége vagy minősége miatt. A felmérés rámutatott arra a jelenségre is, hogy a szülők mintegy az óvodák felében lehetőségeikhez mérten igyekeznek kipótolni a napi élelmezést, s főként zöldséggel-gyümölccsel járulnak hozzá a gyerekek napi étkeztetéséhez, de sok helyen pénzt dobnak össze, hogy valaki beszerezze a plusz ételeket. Arra is fény derült, hogy a bevitt élelmiszerek harmada a kerülendő kategóriába tartozik, bőven van hát létjogosultsága a szülői felvilágosításnak is.
Amikor ismerősöket kérdezgettem, és fórumok olvasgattam a témában, többször találkoztam olyannal, hogy az egészségért kampányoló anyukát egyszerűen hülyének nézték, s egyáltalán nem voltak nyitottak az együttműködésre. Olvasónkat egyszerűen meg sem értették, amikor nem volt túl lelkes, amiért az ovi nagyobb mennyiségű, ingyen édességhez jutott hozzá.
