Kipróbáltuk az állatkert új attrakcióját, a Varázshegyet. Eredmény: a 2 és 12 közöttieket biztosan beszippantja pár órára, pláne, ha mozi is van. A koncepció grandiózus, a megvalósítás itt-ott látványosan káeurópai.
Sokan, sok helyen elmondták már, hogy az állatkerti nagyszikla belsejébe száz éve álmodtak zoológiai múzeumot, ami némi spéttel mostanra megvalósult. Az állatkertet mindenki szereti, és végre léptek egy nagyot abba az irányba, hogy csöpögő esőben is lehessen valamit csinálni, ne kelljen rögtön hazamenekülni. A kiállítás térképén ugyan szerepel, de a Mars űrbázist ne keressétek - pláne ne 20 percig, mint mi - mert az még nem nyitott meg.
Varázshegyi top 4-6 évesek szerint
A cetek hangja. A felnőttek is imádták
A borostyánba zárt, nagyítóval megnézhető lények
A lepkék (lányok)
A lovagok (fiúk)
A bálnaszív és a nagyszék (mászókának)
A mozi (mi lekéstük)
A ráják, főleg a pöttyösek
A Varázshegy nekünk összességében tetszett, menjetek ki, nézzétek meg, szerencsére nem kell hozzá extra jegyet venni. Előtte viszont vegyetek néhány különórát térképészetből, mert aki az épület térképét készítette, megérdemelné, hogy ilyen színvonalú munka alapján kelljen elboldogulnia New Yorkban.
Oké, nő vagyok. De ez egy abszolút mélypont volt: semmiféle módon nem boldogultunk a térképekkel, pedig mindenhol nagy piros "Itt áll Ön most" pöttyel jelzik a pillanatnyi helyet, és ráadásul a kis papírtérkép is a kezemben volt, amit zavartalanul tudtam forgatni. És nem, a térképen szereplő helyiségek formája/színe semmiféle összefüggést nem mutat a valósággal, mint ahogy az sem derül ki belőle, hogy az egymás mellettinek látszó helyiségek között a valóságban van-e átjárás. Próba-szerencse alapon bolyongtunk a zegzugos épületben, így fordult elő, hogy négyszer is végigmentünk az időalagúton, de egyszer sem jutottunk el a dínóteraszra.
A varázshegy egész belseje kicsit ötletszerűnek tűnik, sok minden van benne, de számomra nem jött át valami vezérelv, egységes koncepció, pláne nem, ami a külsőségeket illeti. Vannak termek, fordulók, sarkok, amik nagyon jól néznek ki, jópofa dekorációval, és vannak annyira bénák is, hogy fáj odanézni, példa mindkettőre a galériában.
Amit viszont igazán sajnálok, és valójában a legaggasztóbbnak tartok, az az, hogy nem vagyunk túl sokkal a megnyitó után, és máris mennyi minden nem működik. Nem működnek a mikroszkópok és számítógépek, a sebességváltóval vezérelhető izületek, a csontvázat is meghajtó szobabicikli, és még sorolhatnánk. Pedig éppen ezek azok, amik ezt a kiállítást a nagyobbak számára is igazán érdekessé tehetik. Biztosan nem lehet könnyű mindent egyben és épen tartani, de drukkolok, hogy valahogy sikerüljön, mert így, hogy látszik az ötlet, de nem kipróbálható, ...ez így egyszerűen béna.
Ja, és a vécében papír nem jutott a fülkékbe, csak kint a közös részen a falra. Ez pedig - tesztünk alapján - mindenkinek túl későn esik le, úgyhogy legyen a táskátokban egy tizes csomag zsepi, jól fog jönni.
A nyitás napján készült egy indexvideó, nézzétek meg ezt is, cuki állatokat tartalmaz.
