Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nyáron lehet a legjobban a gyereket szobatisztaságra nevelni. De hogyan?
Van-e tuti tipp, vajon a gyerek hogyan legyen ovikezdésre szobatiszta (ha most még nem az), vagy bízzuk ezt a nagyira és a nyári szünidőre? Kezdődik a szobatisztaságra szoktatás szezonja.
Az óvodai beiratkozási időszak lezárult, és a legtöbben már tudják, felvették-e a gyereket a kívánt műintézménybe. Azt is tudja minden szülő, hogy az óvoda egyik kőkemény feltétele, hogy a gyerek legyen szobatiszta. Érdekes, hogy ezen a téren is mennyire különbözőképpen fejlődnek, reagálnak a gyerekek.
A fiam most múlt három éves, beszélni nem úgy beszél, ahogy általában kéne, viszont másfél éves kora óta WC-be kakil és 2 éves kora óta itthon szobatiszta, fél éve nappal mindenhol az, s az éjszakával most próbálkozunk. De több olyan ismerősünk és csoporttársunk van, akik éppen fordítva működnek. Másfél évesen folyékonyan beszéltek, de még most is gond a bepisilés, bekakilás, sokszor kell a pelenkát felcsatolni.
A májusi óvodai beiratkozási procedúra idején újra előtérbe kerül a szobatisztaság kérdése. Vannak, akik teljességgel rettegnek, mi lesz velük, mert még mindig ott figyel a pelenka a gyerek fenekén. Nekik pláne jó hír, hogy itt a nyár, az önfeledt pucérkodások és az udvari, kültéri játszások ideje, ahol megengedett a közeli bokor vagy fa lepisilése, s a ruhalevétellel sem kell bajlódni. Ezek a tevékenységek különösen motiválóak, a gyerekek előszeretettel alkalmazzák őket. Ugyanis mindig találni valamit, ami lehet a célpont. Mondjuk a bokor tövében lévő (gaz)virág, egy elszáradt levél, egy cigarettacsikk, bármi, amit jó eltalálni (már ha fiú a gyermek, lányoknál ez azért picit másként működik ugye). Váltóruha azért még pár hónapig elkel a táskában némi törlőkendővel, de sokszor, s egyre többször, már csak megnyugtatásként hordjuk magunknál a csomagot. Mi éppen ebben a fázisban járunk, s bár alig-alig kell bevetni a pót ruhatárat, mégis jó, ha velünk tart. Hogy meddig lesz így? Ki tudja…
Ami egy másik nagy lépés, az az önálló pisilés, kakilás, popsitörlés feladata. Általában, aki már tudja, mikor kell vécéznie, eleinte bejelenti és kíséretet, segítséget kér, de egy idő után magától, szó nélkül elintézi a dolgát. A bölcsikben hol segítenek, hol nem. Nálunk nem különösen jellemző. Legalábbis én rendszeresen látom a gyerekeket - a sajátomat is- egyedül a mosdó részlegen a WC-n kuporogni. De a nagydolog az megint más. Abban még mindig segítenek nekik. Azért felmerült bennem a kérdés, hogy hogyan tanulja meg egy 3 - 3 és fél éves gyerek a popsitörlés tudományát, mire az oviba jár? Tudomány, nem kérdéses, nekik különösen az, sőt, sok felnőttnek is lenne mit tanulja ezen a téren. Főleg a kislányoknál nem mindegy, merről merre, milyen alaposan csinálják, mert még felnőtt nőknél is előfordul, hogy éppen amiatt kapnak valamilyen betegséget, fertőzést, mert fordítva törölnek. Tényleg meg tudja tanulni, érteni ez ekkora gyerek?
Vajon van erre bevett módszer? ...szerintetek?
Hogyan tanítsd a gyereket?
A másfél-két éves gyerekek általában már elég érettek ahohz, hogy felismerjék, vagy szép lassan elkezdjék felismerni testük jelzéseit. "Ha legguggolok, kijön a pisi..."-típusú felismerések általában még viccesek is, de persze jól gondold meg, mikor és hol veheted le a pelust. Akárhol is vagy (és ez kérlek ne nyilvános hely legyen:)), mindig legyenek kéznél a szükséges eszközök: felmosó, popsitörlő, netán a váltás ruha. A legjopbb, ha akkor, amikor a gyerek kis-és nagydolgát végzi (ezt azért ennyi idős gyereknél a szülő általában tudja vagy sejti), elviszed a bilire/vécére, és ráülteted. Ne könyvet adj a kezébe, hogy ottmaradjon (ez később más típusú problémák forrása lehet), hanem mondd el neki, mit csináljon.
Akárhová is kerül a végtermék a próbálkozás közben, ne szidd meg a kicsit! Elvégre is te vetted le róla a pelust...
A fenéktörlés
Ha a gyerek rosszul törli meg hátsóját, az akár komoly fertőzések forrása is lehet. Sok szülő arra számít, hogy a dadusok, kisgyermekgondozók, az óvónők (vagyis az intézményesített környezet) majd megtanítja a gyereknek a helyes technikát de erre ne számítsunk!!! A leterhelt személyzetnek jellemzően nincs arra kapacitása, hogy ezt is megtanítsa a gyereknek, így ez egyedül a szülők feladata.
Tippjeink:
1. akkor kezdheted a fenéktörlés megtanítását, amikor a gyerek fizikálisan már képes erre - vagyis amikor eléri:)
2. érdemes nedves törlőkendővel kezdeni, egyrészt ergonomikusabb, másrészt puhább, harmadrészt higiénikusabb (lásd nehezebben szakad. Igaz, hogy nem olcsó, de ennyit meg kell, hogy érjen. Viszont figyerlj oda, háromnál több kendőt egy öblítésre ne próbálj meg lehúzni, mert dugulást okozhat!
3. biztasd a gyereket önállósági törekvései közben, még akkor is, ha utána neked kell ellenőrizni a végeredményt.
