Maradni vagy menni? Bölcsiből oviba

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Baj-e, ha a gyerek nem beszél annyit, amennyit a bölcsisnéni szerint kéne? Naná, hogy baj.

Mikor érdemes az óvodába küldeni a bölcsis gyereket: ha mi azt érezzük, mehetne, vagy ha a gondozónő mondja?

Olivérnaplónk folytatódik.

Az utóbbi hetekben gondolatban eléggé ott voltunk már, hogy pár hónap és ovisok leszünk, mígnem az egyik délután, mikor mentem Olivérért, a gondozónője felvetette, hogy ha akarjuk, Olivér maradhat a bölcsiben még egy évet. Vagy inkább javasolják, mert jobb lenne így.

Pár percig szólni sem bírtam, mert miért is, miért éppen most, meg különben is, mi van már. Mondtam, hogy eléggé meglep ez a dolog, hiszen már azt gondoltam, miután elküldtek minket nevelési tanácsadóhoz – idézem – a „sajátos nevelési igény megállapításához”, sajátos neveési igényt nem tudtak megállapítani. Mi több, a gondozónőket is pont nemrég kérdeztem, hogyan látják Olivért, és azt mondták, „nem lesz vele semmi gond”. Most akkor tényleg nem értem már ezt az egészet.

Nem vagyok elfogult, legalábbis tudom kívülről, reálisan nézni a gyerekemet és a képességeit. És igen, tisztában vagyok vele, hogy kissé éretlen, mert nem beszél folyékony mondatokban, nem mond locsolóverset, viszont ő is folyamatosan beszél, kommunikál, mesél, napi szinten több új szót mond, és rövid mondatai is vannak. Egyre többen, egyre jobban megértik, mit akar. Nagyon eszes gyerek, apró részletekből, amiket még sokszor én sem veszek észre, kitalál dolgokat, egy-egy mozdulatból, helyzetből levágja a miérteket. Rendkívül nyitott, barátságos, szeret ismerkedni, csak úgy odamenni neki szimpatikus gyerekekhez, felnőttekhez és beszélgetni kezd velük.

De már megint bizonyítgatok, amit nem akarok. Egyszerűen a beszéd az, amit fel lehet róni neki mint hibát. A férjem is felhívta a gondozónőnket, és részletesen kifaggatta Olivérről. Hogy mondja el, ő mit lát, mit gondol, miben másabb, mint a többiek, szerinte maradjon-e vagy menjen oviba. Végülis azt mondta, hogy ne maradjon, mert évet veszít, és 4 és fél évesen mégsem jó kezdeni az óvodát, de ő olyan ovit javasol, ahol „integrált” (ezt mondta) oktatás zajlik, ahol szakemberek foglalkoznak vele egész nap.

A bölcsődei gyógypedagógussal még nem tudtunk találkozni, elvileg ő a fő kezdeményező, az ötlet szülője, mint annak is, hogy Olivér sajátos nevelési igényű gyanús. A korábban már megismert nevelési tanácsadó hölgyet is felhívtam, megkérdeztem, mi a véleménye, de ő a múltkori felháborodását folytatva nem érti, minek merült fel egyáltalán a kérdés. Az óvoda egyedül akkor nem javasolt, ha a gyerek nem szobatiszta. Olivér viszont az. Na, puff. Most itt a másik véglet is.  Amióta ez kiderült, sokan elmondták véleményüket. Nagyon érdekes, szinte mindenki mást mond. A férjem leginkább azért nem akarná, hogy Olivér legyen majd a legidősebb a csoportban, mert nála is ez volt, szegény augusztus 31-én született, így erősen évvesztes. Ő kifejezetten rossz élményekkel gondol arra, hogy az oviban, az iskolában és mindenhol ő volt a legnagyobb. Kisgyerekes anyuka ismerőseink közül többen is a maradás mellett érveltek, mondván, ott kevesen vannak, ha jól elvan ott, akkor jobb, mint az ovi, mert ott már kevesebb figyelmet kap. Volt, aki szinte irigykedett, mert ő szeretné, ha a gyereke még maradhatna itt, a felhőtlen játszadozós bölcsiben, ami családiasnak számít az ovihoz képest. Felmerült az is, hogy az ovis körülmények között talán begyorsulna a fejlődése, de az is, hogy nem. Én azt a véleményt tartom per pillanat, hogy oké, maradjon, de csak januárig. Az még nagyon sok idő, addig is behozhatja a lemaradását, és évet sem veszít. Feltéve, ha az ovi is belemegy ebbe.

Mondjuk esélyes, mert több ismerős is januárban kezdett ugyanitt, talán nálunk is menne ez a dolog. A beszoktatásban meg segítség lehet, hogy lesznek ott volt bölcsis társak, ismerősök. Most ennek az ügynek a felgöngyölítése zajlik, hamarosan nyílt napra megyünk, hogy megismerjük az óvodát, és megtudjuk, ők mit javasolnak ebben a helyzetben. És holnap a védőnőhöz van jelenésünk a kötelező 3 éves kori felmérés miatt, na meg azért is, hogy megkérdezzem, neki mi erről a véleménye.

Folytatjuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

olvir
olvir
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.