Panelban mindenképp. De egy régi típusú vastag falú házban kétszer is gondold meg, mert penészedést okozhat. Költhetsz páraelszívó kütyükre is, de szerintünk inkább szellőztess felmosás és teregetés után.
Mert azok, akik tartanak otthon díszhalakat, tudják miről beszélünk. Bár amíg egy 50 literes akvárium egy panellakás levegőjén még akár javíthat is, addig egy már eleve nyirkosabb falú házban jól meg kell gondolni, hogy akarjuk e. Szellőztess, párologtass okosan!
Mielőtt mindezekre rátérnénk, kezdjük a fűtéssel és az optimális hőmérséklettel, ami azonban ténylegesen nem létezik, hiszen ez nem közmegyezés kérdése, mindenki magán tapasztalja, mi a jó neki, de azért mint oly sok mindenre, erre is vannak numerikus javaslatok. Így például általában azt mondják, hogy egy nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában kellemesebb a kicsit hűvösebb 18-19 °C, de kisgyermekeknél, főleg csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet szükséges. Csecsemők fürdetéséhez azonban leginkább a 23-24 °C-ot ajánlják.
Dr. Kónya Judit, a webbeteg.hu szakértője, arra is figyelmeztet, hogy éjszaka ugyanakkor nem érdemes a fűtést feltekerni, inkább legyen egy vastagabb takarója és melegebb hálóruhája a gyereknek. Mégpedig leginkább azért, mert a túl meleg levegőjű hálószobában rosszabbul, felületesebben, nehezebben alszunk és a kisgyerek is többször is sírhat fel ezért. Ráadásul a csecsemők hőháztartása is nehezebben fejlődik a túl meleg környezetben.
Érdemes arra is figyelni, hogy a napközbeni tartós meleg a szobában bágyadttá és enerválttá tehet mindenkit, rontja a gondolkodást és csökkenti a reakcióidőt. A lakás szellőztetése mindemellett nyilván alap, de erről majd később
Miért fontos a megfelelő hőmérséklet?
A hálószobáknak és azoknak a helyeknek, ahol napunk nagy részét töltjük, az ideálisnál (mondjuk legyen ez a korábban említett 21 fok) hidegebb levegője a nyálkahártyák védekezőképességét csökkenti, ezért gyakoribb télen hűvös lakásban az orrfolyás, torokfájás, köhögés.
Persze nyilván, a legideálisabb, ha a lakásban minden helyiség külön termosztáttal van felszerelve, vagy legalábbis hőmérséklete valamilyen módon külön szabályozható, így mindenki saját igényeinek megfelelően tudja változtatni a szoba levegőjének hőmérsékletét. Azonban arra is figyelni kell, hogy 1-2 °C-nál nagyobb differencia ne legyen a különböző helyiségek között. Pláne ne nappal, mivel a túl nagy különbségek szintén fogékonyabbá teszik a szervezetet a légúti betegségek kialakulására.
Párologtass, mert párásítani jó!
Hogy miért? Mert nemcsak a levegő hőmérséklete, de a páratartalom is nagyon fontos a lakásban. Az egészséges felnőtt ember számára a 40-50 százalékos páratartalom az optimális. Kisgyermekek szobájában ennél magasabb is lehet, akár 60 százalékos is.
Erre már csak azért is érdemes figyelni, mert a túl alacsony páratartalom kiszáradásra hajlamosít: ilyen környezetben a nyálkahártyák irritációja is sokkal könnyebben kialakulhat. Ilyenkor jön aztán a száj- és szemszárasság, az állandóan kaparó torok érzete, és az irritációt jelző száraz köhögés. Mindemellett persze a száraz levegő bőrünket is szárítja, ezért annak hidratálására is fokozottan ügyelnünk kell.
A lakás levegőjének párásítására a legcélszerűbb növényeket telepíteni, de használhatunk hagyományos vízzel megtöltött kerámia edényt vagy elektromos párologtatót, párásító készüléket is.
Akvárium: kell a nekünk?
Az egyik legtermészetesebb párologtató, az akvárium, azonban amíg egy panellakás közismerten szárazabb levegőjének páratartalmán javíthat, addig egy egyébként is nyirkosabb atmoszférájú belvárosi kő- vagy téglaépületben lévő lakásban már gondot is okozhat. Persze akvaristának lenni élvezetes dolog, az akvárium a szoba élő dísze is egyben, de vegyük figyelembe a lakás levegőjének minőségét is.
Merthogy a túl párás levegő sem egészséges. Számos kórokozó, atka és gomba elszaporodásának kedvez, és növeli az allergiák kialakulásának kockázatát. Ráadásul a magas páratartalom az előbb említett régebbi építésű házak szerkezetét is károsítja: könnyebben penészedik (penészgombák), és a falak is dohossá válnak. Az is megfigyelhető, hogy a szoba sarkaiban, az ablak felett, vagy a szekrény mögött, de valójában minden olyan ponton, ahol nincs légmozgás, ott magasabb a páratartalom.
Ha párásabb a levegő, melegebbnek érzed
De persze a túlzottan magas páratartalomhoz az is elég, ha csak felmosunk, vagy ruhákat szárítunk egy eleve nyirkosabb levegőjű lakásban. Ezért aztán sokan páramentesítőt használnak, aminek ára készülék esetén több tízezernél kezdődik, egy szellőztető rendszer kiépítése pedig akár több százezer is lehet, és akkor a villanyszámláról még nem is beszéltünk. Ezért mi még mindig azt mondjuk, hogy szellőztessünk mindennap rendszeresen és alaposan, minden felmosás, főzés után, teregetés esetén naponta akár többször is legalább 8-10 percre, hogy ténylegesen kicserélődhessen a lakás levegője.
Ezek mellett aztán azt is vegyük figyelembe, hogy a levegő páratartalma is befolyásolja hőérzetünket: magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, alacsonyabb páratartalmút hűvösebbnek érzünk. Ezért ha tehetjük, és egyénileg szabályozhatjuk lakásunk fűtését, akkor ezzel még akár a fűtésköltségen is spórolhatunk.
