Hiába a beépített szülői kontrollok, ha a gyerek akar, bármilyen oldalra eljut. És hidd el, akar.
Talán nálunk dvd-n jelenik majd meg a Jóbarátok szárjának, David Schwimmer új filmje, a Trust, pedig nem lenne rossz, ha sokan látnák. A film ugyanis érzékeny témát érint: a gyermekek internetes szexuális zaklatásával foglalkozik.
Te tudod merre jár a gyerek a világhálón?
A legújabb tanulmány szerint a fejlett internetpenetrációval rendelkező országokban a 10-13 éves gyerekek legnagyobb része már jócskán elérte a "digitális felnőttkort" – azaz aktívan használja az olyan közösségi oldalakat, mint a Twitter vagy a Facebook (annak ellenére, hogy a FB-on 13 éves korhatár van).
A tanulmány készítői világszerte négyezer 10-13 éves gyerek szüleit kérdezték a gyerekek internethasználatáról. A Forbes magazin írásából kiderül, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Nagy-Britanniában és Franciaországban a szülők szerint a gyerekek 11 évesen már fent vannak a nagyobb közösségi oldalakon.
Németországban jellemzően 12 évesen lépnek be a gyerekek a digitális világba, míg Olasz- és Spanyolországban a tízévesek már gyakran használján ezeket az oldalakat. Japán a trendek visszafogója, ahol ebben a korban még nem jellemző a webes szocializáció.
Ahhoz képest, hogy a Facebook alapvetően egyetemisták számára jött létre, meglepően alacsony a belépési korhatárnak megjelölt 13 – írja a Forbes kolumnistája, Haydn Shaughnessy. A FB belépési és felhasználási feltételei alapján a 13 évesek már felnőttnek tekintendők.
Mit tehet egy szülő, ha a gyerek a neten lóg?
A közösségi médiumok otthoni tiltása olaj lenne a tűzre bármely kiskamasz szemében. Egy olyan világban, ahol minden haverja a neten van, csetel, fotókat tesz fel és vicceket oszt meg, mindettől eltiltani nagyon komoly fenyítés. És valószínűleg nem érsz vele semmmit, mert ha nem a gépén, akkor a telefonján eléri a kívánt csatornákat – csak akkor már nem fog neked róla beszámolni. És ahhoz, hogy megvédd a gyereked, a legfontosabb - itt is - a bizalom.
Ha meg tudtok beszélni dolgokat, ha el tudod neki magyarázni a rá leselkedő veszélyeket (és nem virágnyelven, de úgy, hogy ő is értse – ne feledd, ő valószínűleg jobban tisztában van a netes fogalmakkal és tartalmakkal mint te!), akkor jó irányba indultatok. A kölcsönös bizalom nem csak azért fontos, hogy tudd, mit csinál, de azért is, mert nem csak azt fogja tudni, számíthat rád, de eggyel kisebb lesz a késztetés aziránt, hogy vadidegenekkel ossza meg titkait.
