Vasárnapi szubjektív: Azok a tökéletes hetvenes évek...

Olvasási idő kb. 2 perc

Vajon a hetvenes években mindenki tökéletesen nevelte a gyerekét vagy csak anyáink felejtették el, milyen is a kisgyerekes lét?

Amióta gyerekem született, folyamatosan hallgatom családtagjaim gyerekéveinek történeteit. Húgom, én, férjem, az ő testvére, valahogy mindannyian csodagyerekek voltunk, soha nem volt gondunk az alvással, evéssel, szorulással, soha nem szartuk le anya kezét az éjszaka közepén, és ő mindig megőrizte hidegvérét és jókedvét. Vajon mi voltunk tökéletesek vagy anyáink szenilisek?

A legjobb ebben András, a férjem anyja. András és nővére, Nelli tökéletes gyerekek voltak: ettek-aludtak piciként, kéthetes koruktól átaludták az éjszakát, mindig rendesen ettek és soha nem voltak betegek. Bezzeg az én fiam! "Ez a gyerek éhes, nincs elég tejed! Nem kéne neki tápszert adni, vagy valamit?" "Hogy lehet, hogy Dani még mindig felébred éjszakánként? Nem tudod máshogy szoktatni?" "Mi minden délelőtt tanultunk a gyerekekkel, mondókáztunk, kirakósoztunk, miért van, hogy ez a gyerek nem bír megülni a fenekén?"

Szinte minden látogatáskor volt valami okosság, amit már csak illendőségből is végighallgattam, csak nem bántom András anyját egy ilyen miatt? Fülön be, fülön ki, ez volt a taktika. De azért a kérdések csak célba értek, hiszen természetesen én is tele vagyok kétségekkel, hogy vajon jól csinálom-e ezt a gyereknevelősdit. Nagyjából jól, hiszen a gyerek él, beszél, okos, illedelmes, tehát, ahogyan András néha emlékezteti is az anyját, nagyon nem csinálhatjuk rosszul a dolgot. De a kérdés azért bennem van: vajon ennyivel jobb gyerekek voltak akkoriban, vagy csak mi kétkedünk magunkban túl sokat?

Hajlok az utóbbira. Hiszen akkoriban elég volt fellapozni Dr. Spock örökbecsűjét, és már jött is a tehéntejes higítás aránya, a kólika megoldása vagy az altatási és szoptatási rend. Nem volt fölösleges információhalmaz, és mivel MINDENKI Dr. Spockból volt okos, nem volt vita sem a játszótéren, sem az illetékes intézmények között. A mai kért és kéretlen információdömpingben már a lázat is vagy százféleképpen lehet csökkenteni, a gyerek fekvésének módjában (hasra? hátra? lapjával?) sincsen egyetértés, és gyakorlatilag semmilyen irányból nem kap a gyereket nevelő egyértelmű iránymutatást. Marad az, hogy ösztönből próbálok jó szülő lenni.

Persze az sem egyszerű mutatvány. Pár napja a szekrényt pakoltam, Dani meg hol másutt sertepertélt volna, mint a szék lábánál, amin álltam. Ahogy leemeltem az egyik kinőtt ruhákkal teli dobozt, a tetejéről leesett egy cipősdoboz, természetesen a sarkával egyenesen Dani fejére. Szegény kicsi üvöltött, és hatalmas púpot növesztett a feje búbján. Amikor ezt anyámnak elmeséltem, felhorgadtak benne a nagymamai ösztönök, és azt kérdezte: "Hát nincs ennek a gyereknek anyja?!" Persze nem így értette, de azért rendesen megbántott a kérdéssel. A hetvenes években soha nem történtek véletlenek? Akkoriban senki nem csinált hülyeséget? Onnan datálódnak a mai ősanyák, akik tökéletesek, és gyerekeiket is tökéletesen nevelik? (És ha így van, az hogy lehet, hogy én tele vagyok olyan sérülésekkel, amelyek onnan származnak?)

Ettől még nem biztos, hogy ez vagy az a kor jobb lenne a másiknál. Csak nem feltétlenül emlékszünk rájuk pontosan...

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Eszter
Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.