Három mesebeli akadályt kellett legyőznöm, hogy a kétéves fiammal eljussak a Kerekítő című mondókáskönyv második kötetének Művészetek Palotájában tartott bemutatójára november 7-én vasárnap.
Először egy vízzel teli lavór állta el az utunkat a Cifra Palota rendezvény földszinti asztalánál, ahol habszivacs állatkákat lehetett horgászni, az emeleten kavicsot festettünk, innen nagy nehezen továbbjutva pedig gyerekmennyországba jutottunk: az Üvegteremben varázsszőnyegek kellették magukat rengeteg játékkal. Innen csak azzal az ígérettel sikerült továbbvonszolni a gyereket, hogy odabent, a következő teremben – ahol a Kerekítő 2 bemutatója zajlott - nagyszerű mulatság vár ránk.
Így is történt: mikor beléptünk, nagy kört alkotva már seregnyi szülő és gyerek énekelt és játszott önfeledten a foglalkozásvezetőkkel, Jakabosné Kovács Judittal, a könyv szerzőjével és hegedűn játszó társával. A foglalkozásvezetők egymást váltva, 10-14 óra között végtelenített félórás csoportokba várták a családokat höcögni, göcögni, kacagni, kánont énekelni, és hangszert csodálni.
Az éneklés és ölbeli játék mellett a könyvet kedvezménnyel lehetett megvásárolni az oldalakon átbucskázó manók textilből varrott változataival együtt. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének Szép Magyar Könyv 2009. díját elnyerő első kötethez hasonlóan a második kötet is népi mondókákat és ölbeli játékokat tartalmaz: lovagoltatók, csiklandozók, cirógatók, tenyeresdik, lógázók, hintáztatók. A mondókák játékleírással és Kállai Nagy Krisztina színes, egyszerű, gyerekeknek is élvezetes illusztrációival egészülnek ki. A dalos mondókákat külön ikon jelzi, ezeknek a hanganyagai a innen letölthetők.
A könyvesstandnál sikerült néhány szót váltanom Szigethy Katalinnal, a Naphegy Kiadó főszerkesztőjével, aki elmondta, hogy a Kerekítő mára már sokkal több, mint könyv: országos, sőt határokon túli hálózattá vált. 35 foglalkozásvezető 55 helyszínen várja a családokat a Kerekítő foglalkozásokra, amelyek népi eredetű, ma is közkedvelt ölbeli játékok megtanítására, a Kerekítő kötetek anyagainak feltámasztására, élő közösségekben való elsajáítátására jöttek létre.
A dal és mondókaanyag magyar és népi eredetű.
A kisfiam aznap este a könyvvel a kezében aludt el, azt hiszem, ennél nagyobb elismerésre nincs is szükség.
