Azok az újszülöttek is nagyobb eséllyel néznek majd később szembe tanulási zavarokkal, hiperaktivitással, autizmussal és sok más rendellenességgel, akik akár csak pár héttel a terhesség 40. hete előtt látják meg a napvilágot. Ez volt a konklúziója annak a példa nélkül álló méretű, éveken át tartó és négyszázezer brit kisdiák fejlődését követő tanulmánynak, amelynek eredményét a héten hozták nyilvánosságra. A megállapítás azért is meglepő, mert a világ szinte minden fejlett országában csak a terhesség 37. hetéig számítják a magzatokat koraszülöttnek, és a kismamákban és sok orvosban is az a szemlélet alakult ki az elmúlt pár évtizedben, hogy nem sokat számít, hogy a 37. hét után mikor születik meg a baba. A tervezett császármetszések nagy részét a 37-39. hét környékén szokták emiatt végrehajtani.
Az Egyesült Királyságban a szülések több mint harmada ebben az időszakban történik, és ez az arány ugrásszerűen megnőtt az elmúlt pár évben, részben pont a császármetszések magas számának köszönhetően. Csak Angliában a kicsik ötöde születik a 39. héten, és már ők is több segítségre szorulnak az iskolában, mint a 40. hétre, csak 7 nappal későbbre született társaik.
Több mint 400 000 kisdiák iskolai eredményeit és születési körülményeit követték nyomon a tanulmány során, és közülük 18 000 gyermek szorult valamilyen formájú kisegítő oktatásra, vagy korrepetálásra. Ebben benne voltak a hiperaktív, az autista, és a diszlexiás gyermekek, a külön oktatási segítségre szorulóak, továbbá a gyengén látók és a gyengén hallók is. A rendellenességek aránya és mértéke nagyban függött a koraszüléstől: a 37. hétre születettek 36 százalékkal, a 38. hétre születettek 19 százalékkal és a 39. hétre születettek 9 százalékkal nagyobb eséllyel szorultak kisegítő oktatásra. A minimális iskolai követelményeknek csak segítséggel megfelelő gyermekek magas száma hatalmas terhet ró a szigetország oktatási rendszerére.
A kutatók arra biztatták a várandós anyákat, hogy ha orvosukkal előre tervezett császármetszést vagy szülésmegindítást beszélnek meg, vegyék figyelembe, hogy a magzati agy jelentős fejlődésen megy át a terhesség legvégén is, még a 39. héten is, és a terhesség ideális hossza nem véletlenül 40 hét.
Professzor Jill Pell, aki a kutatást vezette, óva intett mindenkit a pániktól, hiszen a számadatok kizárólag az esélyek megnagyobbodását igazolták, és semmiképpen nem mérvadóak egyedi esetekre, vagy egyedi gyermekekre. Annak esélye, hogy egy gyermek hátrányos helyzetbe kerül, mert pár héttel a terminus napja előtt született, még mindig alacsony. Mindemellett sok esetben a szülés magától, természetesen indul meg a 40. hét előtt, és az anya ez ügyben tehetetlen.
A kutatást leíró cikk egész elérhető a PLOS Medicine szaklap internetes oldalán.
Másutt
