Egy svéd tanulmány konklúziója szerint a középkorú és idősebb nők esélye arra, hogy szív- és keringési megbetegedésekben szenvedjenek, kapcsolatban áll azzal, hogy hány gyermeket szültek fiatalabb korukban.
Egy svéd tanulmány konklúziója szerint a középkorú és idősebb nők esélye arra, hogy szív- és keringési megbetegedésekben szenvedjenek, kapcsolatban áll azzal, hogy hány gyermeket szültek fiatalabb korukban. A témát érintő eddigi legnagyobb, 1,2 millió nőt figyelemmel kísérő tanulmányt a stockholmi Karolinska Institutet készítette, és ebben a hónapban publikáltatta az American Heart Journal nevű szívgyógyászati szaklapban, jelentette be a Reuters hírügynökség.
A kutatók több mint 65000 időskori szív- és keringési megbetegedéses női eset kapcsán vizsgálták meg a betegek családi hátterét. A betegségek között olyanok szerepeltek, mint a szívinfarktus és az agyvérzés. Az eredmény egy "J" alakú görbe volt. Azoknak az idős nőknek lettek a legjobb eredményei, akik fiatal koruk során két gyermeket hoztak világra. Hozzájuk képest a gyermektelenek, az egyszer és háromszor szülők esélye a szívbetegségekre 10 százalékkal volt magasabb, a négyszer szülőké 30 százalékkal és az ötnél többször szülőké 60 százalékkal.
A kutatók ugyanezt az eredményt kapták, amikor 600000 olyan nő egészségi állapotát vizsgálták, akik 1973 és 2005 között legalább egy gyermeknek adtak életet. Minden olyan terhesség alatti komplikációt is figyelembe vettek, amik a vérkeringésre és a szívre hatással vannak, mint például a terhesség alatti cukorbetegség, magas vérnyomás és a szülés során előforduló rendellenességek. Ugyancsak számításba vettek olyan életviteli tényezőket, amik megnövelik a szív- és keringési betegségek esélyeit, mint például a dohányzást, és az eredmény mindezen tényezőktől független volt. Itt is a kétszer szülők jártak legjobban idős korukra.
A terhesség az egyik legmeghatározóbb testi folyamat a nők életében és nagyon nagy hatással van a szív működésére, az erek állapotára és a keringésre. A terhesség hónapjai alatt a vér mennyisége 50 százalékkal megnő, a vérnyomás nagymértékben lecsökkenhet, vagy megnőhet és az erek falát érő nyomás is magasabb lesz a hormonok hatására. Mindezek a változások, bár a szüléssel elmúlnak, egy életre szólóan befolyásolják a nők szívét és vérkeringését.
A kutatók azt remélik, hogy az eredmények segítenek a nők szív- és keringési betegségeinek megértésében, ugyanis ezek gyakran más arányban fordulnak elő, és más tüneteket produkálnak, mint ugyanezen betegségek férfiaknál, és a nőkről kevesebb adat áll az orvosok rendelkezésére. A szív- és keringési megbetegedések a halálokok között az első helyen állnak sok országban, így Magyarországon is.
Másutt
