A vizsgálatban az újszülöttek szopóreflexét figyelték, ez jelzi ugyanis a csecsemő figyelmét.
A magzat már az anyaméhben érzékeli, ha két nyelven beszélnek hozzá, és nyitottabbak is lesznek a kétnyelvűségre azok, akik már születésük előtt több nyelvet hallottak rendszeresen. A Yahoo-n idézett amerikai-francia kutatás során újszülöttek két csoportják vizsgálták meg: olyan újszülötteket, akik az anyaméhben csak angolt, és olyanokat akik angolt és tagalogot (filippínó nyelvet) is hallottak.
A vizsgálatban az újszülöttek szopóreflexét figyelték, ennek intenzitása jelzi ugyanis a csecsemő figyelmét: az újszülött az őt érdeklő ingerekre fokozottabb szopóreflexszel reagál. Az első kísérletben tíz percig beszéltek az újszülöttekhez, percenként váltogatva az angolt és a tagalog nyelvet, és azt figyelték meg, hogy az anyaméhben csak angolt halló csecsemők szopóreflexe csak az angol hallatán élénkült meg, a tagalogra nem reagáltak.
A kétnyelvű szülők gyermeke azonban mindkettőre figyelt, ami azt bizonyítja a kutatók számára, hogy a magzat már az anyaméhben érzékeli, hogy két különböző nyelven beszélnek a szülei, és mindkettőre figyelnie kell.
Következő lépésben az érdekelte a kutatókat, hogy meg tudják-e különböztetni a csecsemők egymástól a két nyelvet. Ennek vizsgálatára beszélni kezdtek az újszülöttekhez, majd mikor a csecsemő elvesztette érdeklődését a beszéd iránt, vagy folytatták a beszédet egy másik nyelven, vagy ugyanazon a nyelven beszélt hozzájuk egy másik személy. A csecsemők szopóreflexe csak a másik nyelv hallatán élénkült meg, ami egyértelművé tette, hogy különbséget tudnak tenni a nyelvek között.
A kutatók tehát bizonyítottnak találták, hogy mind az egynyelvű, mind a kétnyelvű csecsemők különbséget tudnak tenni a nyelvek között, ez pedig az első perctől lehetővé teszi számukra, hogy ne keverjék össze a nyelveket.
