Az anyatej összetétele a napszaktól függően változik: reggel kapucsínóként szolgálva felélénkíti a babát, míg este természetes nyugtatóként segíti a nyugodt éjszakai pihenését.
Az anyatej összetétele a napszaktól függően változik: reggel kapucsínóként szolgálva felélénkíti a babát, míg este természetes nyugtatóként segíti a nyugodt éjszakai pihenését.
A titok nyitja a tej nukleotid-összetételében rejlik.
Szinte minden kisgyerekes anya szembekerült már azzal a problémával, hogy a baba a legváratlanabb éjszakai órákban olyan elevenné válik, mintha fényes nappal lenne, máskor viszont meglepően hosszan alszik napközben, holott más napokon olyankor a legaktívabb. Spanyol kutatók szerint ez leginkább akkor fordulhat elő, ha a csecsemő - az anya munkahelyi vagy egyéb elfoglaltságai miatt - rendszeresen lefejt tejet kap üvegből. Ilyenkor ugyanis könnyen előfordulhat, hogy reggel lefejt tej kerül este a cumisüvegbe vagy éppen fordítva.
Ez pedig egyáltalán nem közömbös - állítják a kutatók a Nutritional Neuroscience című lap internetes oldalán, mert míg a reggel termelődő anyatej összetétele leginkább a felnőttek reggeli kávéjához hasonlítható, mely segít felébredni, fokozza az éberséget és az aktivitást, addig az esti tej természetes nyugtatóként hatva mintegy elaltatja a babát.
A titok nyitja a nukleotidok összetételében rejlik - ezen belül az adenozin, a guanozin és az uridin mennyisége napszaki ingadozást mutat, és ezek egymáshoz viszonyított aránya szabja meg, hogy evés után a csecsemő szokatlanul nyugtalan, túlságosan álmos vagy éppen a megszokott aktivitását mutatja.
A mostani érdekes eredmények ismét azt látszanak bizonyítani, hogy mindenki számára az a legjobb, egyszersmind legegyszerűbb megoldás, ha az anya mindaddig szoptatja csecsemőjét, ameddig csak módja van rá. Az üvegből kínált anyatej is megfelelő lehet, ez esetben azonban a megfelelő napi ritmus érdekében arra is ügyelni kell, melyik fejésből származó tejet milyen napszakban kapja a baba - legalábbis a Cristina Sanchez által vezetett kutatócsoport szerint.
