Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Milyen különórákra járjon a gyerek? Választék van bőven.
A verekedős sztori elcsitult, szerencsére újabb atrocitás nem érte a kis elsősömet és ugyanolyan jókedvvel megy reggelente iskolába, mint eddig. Üzenőfüzetében szépen gyűlnek az első bé értékelő jelei, a mosolygós virágocskák és az örvendező fejek. Eddig csak egy vízszintes szájú fejet kapott: állítólag ebéd közben sokat beszélt. Ez legyen a legnagyobb baja. A napközis tanító néni szerint Málni amellett, hogy rendes és fegyelmezett, határozott és talpraesett kislány, aki nem fél kérdezni. Ezen igencsak meglepődtem, úgy látszik, jó hatással van rá, hogy az erőszakos, temperamentumos húgától külön került, mert mellette szóhoz sem jutott szegény.
Úgy megyek érte délutánonként, mint a Mikulást váró kisgyerek, alig bírom kivárni, míg a kocsiban kinyithatom a táskáját és előszedhetem az üzenőt, annyira kíváncsi vagyok, mi van benne: mosolygós virágok és fejek, egyéb üzenetek. Szinte minden nap kapunk információkat különböző délutáni foglalkozásokról, amelyekre lehetőség van befizetni. A napokban le kell ülnünk a gyerekkel megbeszélni, hogy mi érdekli, mire szeretne járni.
Mivel rajztagozatos, heti két művészeti oktatásra már be van fizetve, ami különböző kézműves foglalkozásokat takar: fognak például tűzzománcozni és agyagozni. Havi 3 ezer forintot fizetünk a különóráért. Ezen kívül – mint Balaton-imádó szülők gyermeke – szeretném, ha végre tisztességesen megtanulna úszni, egy nyolcalkalmas bérlet 7900 forintba kerül. Emellett megengedtük neki, hogy még egy foglalkozást válasszon, olyat, amit nagyon szeretne. (A havidíjak 3-4 ezer forintba kerülnek.) A választás azonban nem egyszerű.
Járhatna mazsorettezni, (nekem nem tetszenek a csilivili egyenszerkót viselő pompomlányok) néptáncra (ez mint 10 évig néptáncolt anyuka, sokkal inkább ínyemre való lenne), van akrobatikus rock and roll (ami gyermekkori vágyam volt és a mai napig sajnálom, hogy nem járhattam), sakk-szakkör, hittan és még egy rakás különfoglalkozás. Semmiképp nem szeretnék olyan szülő lenni, aki gyermekével akarja megvalósítani a saját elmaradt, beteljesületlen vágyait, így visszafogom magam és bár szemmel láthatóan nehezen tudja eldönteni, melyiket válassza, nem fogom befolyásolni döntésében.
