A törvény ellenére gyakori a gyermekházasság Indiában

Olvasási idő kb. 1 perc

Az indiai nők jelentős része még gyermekként ment férjhez - tárta fel egy tanulmány, amelynek szerzői arra figyelmezetnek, hogy a korai házasságok növelik a nem kívánt terhességek és a nők sterilizálásának kockázatát.

Az indiai nők jelentős része még gyermekként ment férjhez - tárta fel egy tanulmány, amelynek szerzői arra figyelmezetnek, hogy a korai házasságok növelik a nem kívánt terhességek és a nők sterilizálásának kockázatát. A The Lancet című orvosi folyóiratban publikált tanulmány kutatói egy olyan országos családi egészségügyi felmérés adatait használták fel, amely 2005 és 2006 között zajlott Indiában. A felmérésben 22807 nő vett részt, akik akkor 20-24 évesek voltak.

A válaszadók 22,6 százaléka mondta, hogy 16 éves kora előtt ment férjhez, 44,5 százalékuk 16 és 17 éves kora között, 2,6 százalékuk pedig még 13 éves kora előtt házasodott, írja az MTI. "A gyermekként férjhez ment nőknél jelentős számban fordult elő, hogy három vagy több gyereket szültek, kevesebb mint 24 hónapon belül ismételten szültek, több nem kívánt terhességük, esetleg terhességmegszakításuk és sterilizációjuk volt" - írták a bostoni egyetem közegészségügyi iskolájának kutatói.

Az Anita Radzs vezette tudóscsoport tagjai az ebből fakadó egészségügyi kockázatokra hívták fel a figyelmet. Többek között arra, hogy a felnőtt korukra már többgyermekes anyává vált nők körében gyakoribb a sterilizáció, s mivel már nem használnak óvszert, nő a HIV- és más szexuális úton történő fertőzés kockázata, számol be az MTI. A gyermekházasságok magas száma azt mutatja, hogy főképp India elmaradott vidékein hatástalanok maradtak az intézkedések, amelyeket visszaszorításukra hoztak - vonták le a következtetést a szerzők. Indiában 1978-ban emelték 18 évre a házassági korhatárt.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?