Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A születési mutatók után ismét egy statisztika, ismét egy körkép – a kanyaróról és a kanyaró elleni védőoltásról, 32 + 1 országból.
A születési mutatók után ismét egy statisztika, ismét egy körkép – a kanyaróról és a kanyaró elleni védőoltásról, 32 + 1 országból. Noha az Egészségügyi Világszervezet 2010-re azt a célt tűzte ki, hogy a kanyaró teljesen eltűnjön Európából, a 2006–2007-es adatok nem sok derűlátásra adnak okot. A dániai kutatók által a Lancet című szaklapban most nyilvánosságra hozott felmérés szerint ugyanis az említett időszakban több mint 12 ezer kanyarós esetet regisztráltak Európában, és hét beteg meg is halt. A nagyszámú megbetegedés messze nem egyenlően oszlott meg a részt vevő 32 ország között, hiszen a betegek 85 százalékát mindössze öt európai állam polgárai alkották. A tények igencsak arra utalnak, hogy leginkább ott kell számítani a kanyaró felbukkanására, ahol az oltottak aránya nem éri el a kívánatos szintet, amit egyébként a WHO szerint 95 százalék feletti arányt jelent.
A valóság viszont az, hogy az említett öt ország közül Svájcban 1991 óta átlagosan 82 százalék körül van az oltottsági arány, ráadásul ez sem egységes minden kantonban: bizonyos régiókban jobb a helyzet, ami viszont azt jelenti, hogy máshol ennél is rosszabb. Az Egyesült Királyságban a kétéves korosztály kevesebb mint 90 százaléka kapta meg a védőoltást 1999 és 2005 között, de voltak olyan évek is, amikor még 85 százalékuk sem. Németországban a 1996 és 2003 között született gyerekek nagyjából 70 százaléka védett a kanyaróval szemben, és ez az arány régóta nemigen változik. Olaszországban 2001 óta némileg javult a helyzet, akkor ugyanis 85 százalék alatt volt az oltottak aránya, de később sem érte el a 90 százalékot. A legtöbb kanyarós esetet Romániából jelentették, ahol a szerológiai vizsgálatok szerint a 2–4 éves korú gyerekek közel 24%-a védtelen a kórokozóval szemben.
És álljon itt egy adat azoknak, akik szerint mi, magyarok mindenben a rosszat látjuk, az eredményekre pedig vakok vagyunk: kilenc ország neve mellett egy szép nagy kerek nulla áll az említett kétéves periódus alatt regisztrált megbetegedéseket feltüntető táblázatban, és ezek között Izland, Finnország, Portugália, Ciprus, Szlovénia, Szlovákia, Horvátország és Bulgária társaságában bizony mi is ott vagyunk. Ez pedig – tekintve, hogy az adatok szerint egyértelmű összefüggés vonható a megbetegedettek aránya és a védőoltási programok sikeressége között – azt jelenti, hogy e téren igenis Európa élvonalába tartozunk.
Nem lehetnek ilyen büszkék a jelenlegi helyzetre a britek, akik szerint különösen aggasztó, hogy náluk a kanyarós esetek száma nemhogy csökkenne, de az elmúlt években valamelyest növekedett is. A kedvezőtlen járványügyi paramétereket azzal hozzák összefüggésbe, hogy az utóbbi időben a vártnál kevesebben kérték gyermekeik számára betegség ellen védelmet nyújtó MMR vakcinát. A jövőre nézve némi bizakodásra adhat okot, hogy az egészségvédelemért, a betegségek megelőzéséért felelős Health Protection Agency szakemberei szerint kissé javult a kanyaró elleni védőoltás népszerűsége, ennek hatásai azonban nem mutatkoznak meg azonnal a betegség visszaszorulásában, és nem jelenthet megoldást azok számára sem, akik nem kapták meg az oltást a maga idejében.
Végül jöjjön a +1 ráadás: az Egyesült Államok, ahol 2002-re teljesen eltűnt a kanyaró. Nem sokáig örülhettek azonban a kiváló eredményeknek, hiszen azóta ismét felbukkant a betegség. A kanyaró elleni küzdelemből jelentős részt vállaló Measles Initiative nevű szervezet honlapja szerint a múlt év első felében 131 megbetegedést jelentettek az ország különböző részeiről, melyek nagy részét – egészen pontosan 89 százalékát – más országokból „importált” kórokozók idézték elő. Többek között Arizonában és Kaliforniában fordult elő járványos formában a kanyaró, és mindkét helyen a fenti listában igencsak rossz helyen álló Svájcot jelölték meg a betegség kiindulópontjaként, a jelek szerint ugyanis innen hurcolták a kórokozót az Egyesült Államokba.
Ez pedig itt a tanulság helye. Nem akarom – és nem is tudom – feltalálni a spanyolviaszt, ezért csak a Lancet cikke után olvasható kommentárt idézem, melyben a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a védőoltási programok eredményesebbé tételével minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy az oltottak aránya mindenhol meghaladja a bűvös 95 százalékot, a 2010-re kitűzött célok máskülönben csak álmok maradnak.
