A hétvégén állítólag megjön a tavasz. Tegnap délután már kezdtem is hinni ebben, és ha éjszaka nem esik megint a hó, akkor érdemes valamilyen szabadtéri tevékenységet szervezni a hétvégére.
A hétvégén állítólag megjön a tavasz. Tegnap délután már kezdtem is hinni ebben, és ha éjszaka nem esik megint a hó, akkor érdemes valamilyen szabadtéri tevékenységet szervezni a hétvégére. Úgyse nagyon van semmi érdekes a művházak környékén a hétvégén, és különben is, unjuk már a sok kézügyességet és népi muzsikát, nemde?
Aki mégsem, az Kolomposozhat szombaton öttől a Fonóban. Részt vehet mindenféle zenés-bábos-mesés-kézműves akción: a Marczibányi térre Turka, a zenélő kecske látogat el szombaton tízkor, a Bergengócia Gyerekházba vasárnap a Libatoll játszóműhely rengeteg hangszerrel és verssel. A Cserepesházba szombaton négykor a Palinta Klub érkezik, Óbudára pedig Levente Péter és barátai. A vizuálisan penge gyerkőcöket várja a Ludwig Múzeum kis.műhelye szombat délelőtt. A színházjárókat pedig a Kolibri Színház, szombaton háromkor A két Lottival, fél tizenegykor a Spárga-tengeralattjáróval, a nagyokat pedig hétkor A piros biciklivel.
Aki viszont a szabadba vágyik, annak rengeteg látnivaló jut. Tavasszal ugyanis hirtelen felélednek az állatok meg a növények, őrült kikelésbe és szaporodásba kezdenek, van mit megfigyelni. Hagyományosan elmehetünk az Állatkertbe, ahol kismajomtól kiscápán keresztül kengurucsemetéig mindenfélét láthatunk. De választhatjuk a kis állatkertet is a Margitszigeten. Ugyan nem olyan grandiózus a felhozatal, viszont a helyszín számos más érdekességet kínál. A gyerekek megnézhetik a vadkacsákat és a mandarinrécéket. Egy gyönyörű szarvaspár is kelleti magát az udvarban. A Duna felől nagy sereg gólyát lehet közelről megfigyelni, meg egy adag kerítéssel elkerített pacit. Ha mindent kellően megbámultunk, akkor irány a nagy rét, ahol elővehetjük a focilabdát is, de megnézhetjük a fűben a bogarakat: bodobács, hangya, a gyerekeknek minden érdekes. Lesz csigaház is biztosan, no meg pár százszorszép, esetleg ibolya a fák árnyékos tövében. A kertészek a parkokban és játszótereken már kiültették a nárciszokat és árvácskákat.
Ha kicsit feljebb emeljük a fejünket, akkor megnézhetjük magunknak a madarakat is. Mivel ilyenkor foglalják el territóriumukat, ezért hajnaltól egész nap teljes hangerővel énekelnek, csivitelnek, cserregnek. Még jól látni őket, mert nagyon sokat mozognak, de a fák lombjai nem takarják el őket. A parkokban verebek ugrálnak, ha ügyesek vagyunk, egy-egy feketerigót és vörösbegyet is megfigyelhetünk. A szarkák hatalmas, látványos madarak, többnyire kettesével járnak. Nagyobb helyeken, mint a Liget vagy a Sziget, láthatunk harkályt is, akik úgy repkednek a fák között, mintha minden percben lezuhannának – hiába, nekik a fatörzsön rohanás a specialitásuk.
Ha tehetjük, menjünk kirándulni. (Útvonalajánlatok itt.) Az erdők ilyenkor a legérdekesebbek. Rengetegféle cinke, rigók és csuszkák verik fel a csöndjét – ez utóbbiak nagyon viccesen néznek ki, ahogy fejjel lefelé közlekednek a fatörzseken. Ha szerencsénk van, még gyíkot és békát is láthatunk. A kiválasztottak pedig megpillanthatják a foltos szalamandrát a nedves avarban. Ha szeretnénk kitalálni, hogy melyik csipogás melyik madárhoz tartozhat, vagy az esetleg madárnak tulajdonított furcsa ének egy békáé, hát látogassunk el a Kárpátkert weboldalára, ahol mindenkit meghallgathatunk előre.
Olyan mesebeli nevű növényeket mutathatunk tavasszal a porontyoknak, mint a pettyegetett tüdőfű, amely attól függően hoz piros vagy kék virágot, hogy savas vagy lúgos talajban van-e. A leánykökörcsin lába szőrös, a fürtös keltike pedig olyan, mintha egy kisasszony lenne. Ha nem védett területen vagyunk, akkor kísérletként hazavihetünk pár lapát földet. Terítsük szét egy tepsiben, és alacsony hőfokon sütjük egy kicsit, kicsíráznak a benne alvó magok. Ha félünk a rovaroktól, amelyek persze szintén laknak az erdő talajában, akkor egyszerű virágfölddel és virágmaggal is kipróbálhatjuk a kísérletet.
A gyerekek és madarak örömére a Magyar Madártani Egyesület Madárbarát Programot hirdetett. Lehet Madárbarát Kertet, Óvodát, Iskolát, Panelt és Munkahelyet „alapítani”. Tavasszal és nyáron elsősorban az itatás és az odúk kihelyezése jelent segítséget a madaraknak. A hóolvadást követően az etetőket ki kell üríteni. A költési időszakban nem szabad etetni, mert ez a cinegékre nézve kockázatos lehet. Több megfigyelés is beszámol arról, hogy egyes széncinege párok az etetőben maradó napraforgóval etették az egyébként rovarevő fiókáikat, akik ezt nem tudván megemészteni, a gyomortól a nyelőcsőig felgyülemlő magoktól megfulladtak, elpusztultak. Az itatás egész évben, de különösen a nyári kánikulában fontos madárvédelmi munka. A programban leírják, hogy milyen eszközökkel, hogyan tudjuk a madarakat segíteni. A regisztrációt követően kapunk egy kalendáriumot, jelentőlapot, melyben leírjuk a helyszínt, és a felhasznált eszközöket, valamint a madarainkat. Ha felszereltük a kertünket vagy az adott intézmény kertjét, akkor elismerő táblácskát kapunk. A gyerekeknek az egész egyrészt izgalmas játék, másrészt megismerik a honi madarakat, és játékosan tanulnak gondoskodni a környezetükről.
Akinek nincs alkalma kimenni a természetbe, annak ajánljuk az Újpesti Gyermek és Ifjúsági Ház díszmadárkiállítását.
