Rácsok mögé dugjuk a gyereket?

Olvasási idő kb. 3 perc

Régen nagy divat volt a járóka.

Régen nagy divat volt a járóka. Manapság meg egyáltalán nem divat, mert a zászlóra már azt tűzzük ki: „Nem szabad korlátozni a gyereket, mert végletes személyiségbeli sérülést szenved! Hadd fedezze fel a világot! Fő érték a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség!” Kell-e járóka? Heti kérdés.

Mi sem vettünk volna járókát, ha történetesen nincs egy spánielünk, aki nem túl bababarát fajta, így hát nem célszerű a baba közelébe engedni. (Éppenséggel túl bababarát, mert egyből nyalogatni kezdené, a gyerek meg egyből belekapaszkodna a szép hosszú szőrébe, és így már egyáltalán nem lenne bababarát a szituáció.)

Így hát megvettük a járókát, és a lányom három hónapos korától abban dekkolt, ha ébren volt, és éppen nem evett. Ez egy-egy félórát jelentett alkalmanként. Természetesen a modern felfogás jegyében végig lelkiismeretfurdalásom volt, hogy szegényt ketrecben tartom, és milyen szörnyű lehet neki. Csak az mentett fel, hogy a testi épségét óvtam.

Közben persze észleltem a járóka előnyeit is, mert például hajat tudtam mosni, el tudtam mosogatni, vagy nyugodtan el tudtam menni vécére, tudván, hogy a járókában nem tud kárt tenni magában. Ekkoriban volt a Porontyon egy cikk arról, hogy mennyire nem jut lehetőség lábszőrtelenítésre egy baba mellett – ezzel nem tudtam együttérezni, mert a járóka erre is megoldást jelentett.

Eleinte tényleg csak 5-10 percekre hagytam benne a babát, ha tehettem, gyorsan kivettem, és engedtem hempergőzni, kúszni, tapecolni a nagyszoba szőnyegén, ahol valóban nagyobb a hely, és több fogdosnivaló van. Csak persze ez azzal járt, hogy ott kellett ülnöm a gyerek mellett, gyakorlatilag semmit nem tudtam csinálni, mert lesni kellett, hogy mikor ránt magára valamit, mikor gurul be az ágy alá, mikor eszik koszt, mikor közelít a kutya.

Anyukám közben folyamatosan rágta a fülem, hogy „Kislányom, ez nem normális így, a gyereknek a járókában a helye, az a dolga, hogy ott játsszon, te meg csináld a dolgod! Ti annak idején órákig eljátszottatok a járókában egyedül!” Nem értettem vele egyet, és mélyen sajnáltam kiskori magamat, de azért csak bele-belepasszintottam a gyereket a járókába, hiszen tényleg vannak dolgok, amiket egy háztartásban meg KELL csinálni, és babával együtt nem lehet.

És csodák-csodájára egyre jobban érzi magát a kislányom a járókában, van, hogy 40-50-60 percet végigjátszik benne egy mukkanás nélkül. Vagyis hát mukkan: gügyörészik, kurjongat – de nem sír, nem hív engem, hanem elmélyülten játszik.

Csodás élmény meglesni, hogy – most, 11 hónaposan – miket játszik. Olyan dolgokat, amiket SOHA nem játszik akkor (legalábbis ilyen hosszan), ha én is ott vagyok. Mert ha én is ott vagyok, nem tud tartósan figyelni a játékaira, mert rám néz, rámosolygok, és már mászik is oda hozzám, a lábamba kapaszkodik, és nyöszörögni kezd, hogy vegyem fel. Egy idő után ez roppant idegesítő, ő sem érzi jól magát, hiába veszem fel, és én sem, mert a kezemben is csak nyűglődik.

Úgy látom, hogy manapság kevés családnak van járókája, talán sokan embertelen eszköznek tekintik. Én mégis azt tapasztaltam, hogy a járóka nem teljesen ördögtől való, sőt, jó eszközként és intelligensen használva nagyon sokat tud segíteni, és szerintem NEM csak az anyukának. Hiszem, hogy babának sem válik kárára egyáltalán.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

olvir
olvir
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.