Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokkal többet hallhatunk a nem kívánt terhességről, mint a nehezen megfogantról; a terhességi tesztekről, mint az ovulációsokról.
Sokkal többet hallhatunk a nem kívánt terhességről, mint a nehezen megfogantról; a terhességi tesztekről, mint az ovulációsokról. Pedig előfordul, hogy az olyan nagyon várt gyerek csak nem akar megfoganni, a szülők egyre idegesebbek, egyre frusztráltabbak, hol magukat, hol egymást okolják a bajért. Ilyen pozíció, olyan számolgatás…
Egy kis eligazítás az ovulációt jelző módszerek dzsungelében, hogy ne rohanjunk dokihoz, ha két hónap alatt nem jön össze a miniterrorista. Bár a legtöbb babatervező oldalon ott van, hogy ne stresszeljünk, mert a babák tudják, mikor jöjjenek, én mégis azt gondolom, hogy ha nagyon nem jön össze, akkor nézzünk körül, milyen segédeszközök vannak a piacon, mert racionalitásba fulladt nyugati elmém szerint a babák, amíg nem fogantak meg, nincsenek, és ezért nem tudnak semmit. Viszont szerintem se stresszeljünk.
Először is a legtutibb módszer a dugás. Ha úgy kábé a ciklus közepe tájától (a menstruáció utáni hetedik naptól számolva tizennégy napig) minden másnap megoldjuk a dolgot, akkor eléggé biztosra mehetünk, hogy ha van peteérés, akkor összejön a dolog. Ennek kettő nagy akadálya van: az első, ha már van egy kicsi gyerekünk, mert akkor valószínűleg nem fogunk két héten keresztül kétnaponta-naponta szexelni. A másik, ha nincs peteérés. Mind a két probléma nehezen orvosolható, de fel a fejjel! A gyerekre most ne térjünk ki, a peteérésre annál inkább. Teljesen normálisan működő nőknél is előfordul, hogy egy-egy ciklusban kimarad a tüszőrepedés – a pete megérik, de nem szabadul ki. Ilyenkor elhúzódik a menstruációs ciklus, majd erős vérzéssel zárul. Az is lehet, hogy nem termelődött kivételesen elég ösztrogén, így nem tudott megérni a petesejt, ilyenkor kisebb vérzéssel zárul a ciklus.
Az peteérés a 28 napos ciklus esetén a 14. nap körül valószínűsíthető. 28 napostól eltérő ciklusok esetén a menstruáció első napjától visszaszámolunk 14 napot, és így megkapjuk a tüszőrepedés (valószínű) időpontját. A ciklus első napjának a menstruáció első napját tekintjük. Vannak, akiknél a menstruációt néhány napos pecsételő vérzés előzi meg, ez nem számít.
Ha van peteérés, azt ki is lehet mutatni, méghozzá sokféleképpen – legjobb mindet egyszerre használni, és akkor bár kicsit mániákusnak hatunk, de elég valószínű, hogy teherbe esünk. A petesejt csak rövid ideig, úgy egy napig termékenyíthető meg, amikor épp éretten a petevezeték közepén bandukol. Ahhoz, hogy ilyenkor szembejöjjön egy spermium, azonban elég, ha előtte két vagy utána egy nappal vagyunk együtt az apajelölttel (vagy bárki mással). A spermiumok ugyanis nagy túlélők, napokig vadásszák a csajt ott benn, és egy-egy kósza harcos akár két napig is lesben állhat a megfelelő helyen.
Akkor kanyarodjunk célegyenesbe, hogyan határozható meg az a három-négy nap:
1. Vannak azok a szerencsések, akik egyszerűen érzik: kicsi fájdalom, esetleg kicsi pecsételő vérzés.
2. Hőmérséklet-mérés: lényege, hogy a ciklus második felében, a petefészekben termelődő progeszteron hatására az alaphőmérséklet néhány tized fokkal megemelkedik és ez az emelkedés egészen a menstruációig tart. Nem annyira jó módszer, mert ha betegek vagyunk, az is beleszól, meg ráadásul nem előrejelzi, hanem utólag. Simán lehet, hogy már három napja megvolt a tüszőrepedés, mire megjelenik a stabil két tized fokos hőemelkedés. Arról nem is beszélve, hogy öt óra egyvégtében alvás az alapfeltétele a teszt megbízhatóságának. Én meg már nem is hiszem el, hogy vannak emberek, akik annyit alszanak. Reggel kell mérni, szájban vagy hüvelyben, pár hónap alatt ismeri ki az ember a testét. Vannak külön gépek is, amik mérik, és megjegyzik, pl. ez: Cyclotest (www.cyclotest.de).
3. Minimikroszkópok: patikában beszerezhető kis műanyag játékról van szó, például PG53 (tisztára science fiction már a neve is). Rákenünk egy kis hüvelyváladékot, a mélyéről valót, várunk egy kicsit, szárad, fény felé tartjuk, lehetőleg természettudományos érdeklődésű férjjel együtt végigizgulva a gyerekes tevékenységet, majd meglátunk egy össze-vissza izét. Minden, csak nem páfrányos. Kb. a huszadik ilyennél fogjuk elunni. Azért kéne egyébként páfrányosnak lennie, mert így mutatja ki a hüvelyváladékban megemelkedett sószintet, ami a termékenység jele. A só kristályosodik ki szépen. Kérem, én négy évig kémia tagozatos voltam, és kisdobos becsületszavamra mondom, hogy egyszer láttam kristályosodásszerűséget, de nem lett semmi. Mások viszont pozitív tapasztalatokról számoltak be és nyálból is lehet páfrányos minta.
4. LH-teszt: a luteinizáló hormon nevű anyagot mutatja ki a vizeletből, melynek szintje a tüszőrepedés előtt egy-két nappal hirtelen megugrik, majd az első napon, amikor visszaesik a szintje, bekövetkezik az ovuláció. Ez azért jó, mert a pasinak van ideje virágot venni, a csajnak meg lábat gyantázni. A magas értékű napokra is kell időzíteni a szexet, hogy legyen idejük a kis manóknak odaérni őgömbölyűségéhez, mielőtt hamvaiba hol.
Egy LH-tesztcsomag rendszerint 5 tesztcsíkot vagy tesztkazettát tartalmaz, ez a mennyiség általában elegendő az LH-csúcs meghatározására egy ciklus során. A menstruáció első napja utáni tizedik napon kezdjük meg a pisilgetést, még hozzá este, mert addigra termelődik elég hormon. Az LH-teszteket drogériákban és gyógyszertárakban lehet megvenni, egy csomag ára 1200-5000 Ft között van. A tesztcsíkokat hosszában ketté lehet vágni, így megduplázhatjuk a lepisilhető tesztek számát.
5. Bár a legmegbízhatatlanabb módszernek mondják, én mégis a legmegbízhatóbbnak tartom a saját tapasztalataim alapján, ez pedig a saját kis testünk kézi vizsgálgatása. Egyrészt a nő úgy kábé tizenkét éves kora óta együtt él a menstruációs ciklusával meg a hüvelyével, tehát szerintem egy nagy csomó mindent egyszerűen a jelenségek ismétlődése révén spontán megfigyel. Ha ezeket a jeleket szépen összeszedjük, jó eséllyel belőhető a peteérés napja. Első pont: ha felnyúlunk a hüvelybe, és a méhszáj nyitva van kicsit, hátrahúzódott, puha, mint egy csókos száj, és krémes nedvesség borít mindent, akkor igen, eltaláltuk, arra vár. Ha viszont keményebb, lejjebb van (ezáltal lerövidül a hüvely), és nem túl nedves, akkor nem vár semmire. A nyák pedig a tüszőrepedéskor egyrészt bőven van, másrészt nyúlós, sűrű, hogy a kis lovagokat megvédje és segítse továbbjutni. Lehet, hogy nem ennyire barátságos, csak krémes, az is jó. Ha kevés, vagy szárazabb, nem áll össze, akkor nincs peteérés éppen.
A terhesség létrejöttét azonban még így is sok más tényező befolyásolhatja. A jól időzített szex sem minden, csak négyből egyszer jön össze a gyerek. A nehézségek érzékeltetésére olvasónkat Paramamit idézem, akinek hathatós segítsége nélkül sosem jött volna létre ez a poszt: “Engem az is elbűvöl, hogy milyen nehéz a megtermékenyülés, mennyi és mennyi természetes akadálya van, egy csoda, hogy sikerül, és mennyi okos dolog segít mégis a termékeny napokon. A méhnyakban pl. vannak kis csatornácskák, amikben a megfáradt spermiumok megpihenhetnek kissé, hogy erőt gyűjtsenek a továbbiakra... Ez szerintem csodálatos.”
