Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A játszóterek korszerűsítésére kidolgozott uniós szabvány szerint az EU-konform hinta ülése ütéscsillapítós, és ha a gyermek lepottyan róla, akkor sincs probléma, hiszen az alatta lévő gumiszőnyegre esik.
A játszóterek korszerűsítésére kidolgozott uniós szabvány szerint az EU-konform hinta ülése ütéscsillapítós, és ha a gyermek lepottyan róla, akkor sincs probléma, hiszen az alatta lévő gumiszőnyegre esik. A biztonsági előírások betartatásáról minden országnak saját magának kell gondoskodnia, 2008. december 31-ig az összes hazai játszóteret EU-szabványoknak megfelelővé kell tenni.
Az Uniós szabvány célja annak kiküszöbölése, hogy a gyermek olyan veszélyes helyzetbe kerüljön, ahol nem tudja a saját mozgását kontrollálni. Eszerint a csúszdák végére például be kell építeni egy lassító szakaszt, egy hintaállványon pedig csak két hintaülés lehet, hiszen a harmadikhoz már csak úgy férhetne hozzá a kicsi, ha elhaladna valamelyik lengő hinta mellett.
Magyarországon 2004. február 1-jén lépett hatályba a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló rendelet, amely kötelezővé tette a játékok állapotának teljes felülvizsgálatát. A felmérés komoly terhet ró a tulajdonosokra, vagyis legtöbb esetben az önkormányzatokra, hiszen a bevizsgálás eszközönként körülbelül 5000 forintba kerül, nem beszélve a felújításról illetve „nem megfelelő” minősítés esetén a teljes cseréről. Minderre pedig alig több mint másfél évük van, hiszen 2008. december 31-re valamennyi magyarországi játszótérnek EU-konformmá kell válnia.
Magyarországon becslések szerint körülbelül 15 000 játszótér van, ebből Budapesten körülbelül 1500 a közterületeken, amelynek legnagyobb része a kerületi önkormányzatoké, tehát a felújítás is az ő hatáskörükbe tartozik. 150 Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő játszótér már megfelel az EU normáknak (például a Nehru park, a Szent István park, a Feneketlen tavi játszótér).
2006-ban a Fővárosi Önkormányzat 1,2 milliárd forintot költött ilyen célokra. Egy közepes méretű játszótér építése átlagosan 30 millió forintba kerül, de a 8 ezer négyzetméteres városligeti Iskolások Kertjét 2004-ben például 80 millió forintból építették át (csak elbontani 96 eszközt kellett a játékoktól a padokon át a kukákig), a 2006 szeptemberében átadott városligeti Óvodások Kertje pedig 214 millió forintból éledt újjá és 36 új játszóeszközt helyeztek ide..."
Bukarestben nincsenek játszóterek
A játszóterek korszerűsítésében Nagy-Britannia jár az élen, Magyarországon Csehországgal és Szlovákiával nagyjából azonos ütemben haladnak a felújítások, a 2007. január 1-jén csatlakozott országok pedig egy teljesen új szituációval találták szembe magukat. Romániában például egy, még a csatlakozás előtt hozott rendelet értelmében az összes nemzeti szabványtól elmaradó játszóteret le kellett bontani. Ennek következtében Bukarestben például ma szinte egyáltalán nincsenek játszóterek, hiszen csak most kezdték meg az új, már Uniós norma szerinti parkok építését.
Ha hihetünk a nyugati-európai példának, akkor a szabványosítás következtében várhatóan Magyarországon is csökkenni fog a játszóterek száma, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy az új játszóterek sokkal felszereltebbek és biztonságosabbak lesznek.
