Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.
Nemrég több Facebook-csoportban is éles vitát generált az, hogy vajon szabad-e a kagylókkal játszani a part mentén, miután többen is tucatnyi, a parton hagyott kagylót fedeztek fel az ország számos vize mellett, szárazon. Sokan nem tudják, de őshonos kagylófajaink közül három is természeti védettséget élvez, így nemcsak az állatkínzás miatt tilos azokat a vízből kivenni, egyben természetkárosítás is, így akár bírság is járhat érte. Cikkünkből megtudhatod,
- melyek Magyarország védett kagylói,
- miért szükséges a vizeinkben a kagylók munkája,
- mekkora értéket képviselnek, illetve
- milyen bírság jár azért, ha mégis hazavinnénk egy példányt belőlük.
Magyarországon jelenleg három őshonos kagylófaj áll törvényi védelem alatt, ezek esetében tilos az élő, és az elpusztult egyedek, vagyis a héjak gyűjtése is.
Védett kagylóinkat tilos összeszedni, bírság jár érte
A magyar tavakban és folyókban több nagytestű kagylófaj él, melyek javarészt őshonosak. Az apróbb kagylók egy része behurcolt, ilyen a kvagga, a vándor vagy az amuri kagyló. Velük ellentétben védettnek számít viszont
- a tavi kagyló,
- a folyami gyöngykagyló, és
- a folyamkagyló.
A kagylók hasznos lakói a vizeknek, egy-egy példány naponta akár 50 liter vizet is képes megszűrni, ezzel hozzájárulva a víz tisztaságához.
A tompa folyamkagyló (Unio crassus) a Kárpát-medence minden közepes és nagyobb folyójában és patakjában megél, de száma egyre csökken Európa-szerte. Természetvédelmi értéke 10 000 forint.

A lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata) lassú folyású és állóvizeink iszapos fenekén él, természetvédelmi értéke 5 000 forint. Ez a kagylófajunk többek között a Balatonban is előfordul.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A harmadik, Magyarországon őshonos, természetvédelmi oltalom alatt álló faj a folyami gyöngykagyló (Margaritifera margaritifera), amely fokozottan védett, természetvédelmi értéke pedig 100 000 Ft.
Ha tehát valaki csak játékból előtúr az iszapból pár példányt, máris nagy összegű bírságot kockáztat, hiszen a kagylóink között vannak igencsak nagy értéket képviselő példányok is. A kagylók természetes közege ráadásul a víz, szárazon elpusztulnak. Több szempontból is érdemes tehát figyelni, hogy ne játékként gondoljunk ezekre a puhatestűekre.
Amint azt a Rendőrség egy korábbi posztjában összegezte, ők maguk is figyelik, hogy ki az, aki a védettség ellenére kagylót gyűjt, 2020-ban például elfogtak egy férfit, aki a Tisza szolnoki szakasza mellett kagylózott, nála 495 darab folyami kagylót találtak, és mivel volt közöttük természetvédelmi értékű, védett egyed is, gyanúsítottként állították elő.
A Btk.. 242. paragrafusa szerint amennyiben valaki védett vagy fokozottan védett állatot elfog vagy elpusztít, bűncselekményt követ el, ami akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A kiszabható állatvédelmi bírság összegéről a 244/1998. (XII. 31.) kormányrendelet rendelkezik, mely fajonként eltérő összegű 2000 - 1 millió forint közötti összeggel sújtható a jogsértés körülményeit adó szorzók alapján. Ezt minden esetben egyedileg határozzák meg.
Nem minden védett állatfaj hasznos, ha túlszaporodik. Ilyen a hód is.
























