Ma esik legkorábbra a napnyugta, holnaptól napról napra pár másodperccel egyre később tűnik el a Nap az égről. Ez azonban nem egyezik meg a téli napfordulóval.
Napéjegyenlőség, napforduló, legkorábbi napnyugta, legkésőbbre eső napkelte – mind különböző jelenségek, amelyek különböző napokra esnek. Rendbe tesszük a fogalmakat, és közben azt is megtudhatod, melyik esik pont mára.
Napnyugta, napkelte, napforduló, nap-éj egyenlőség
Sokan küzdenek visszatérő rosszkedvvel telente. Ennek egyik oka, hogy korán nyugszik a Nap, és ezért egyre rövidülnek a nappalok. A legtöbben úgy tartják, hogy a helyzet egészen a téli napfordulóig egyre romlik, és utána kezd el javulni, kezdenek el hosszabbodni a nappalok. Ez azonban nem teljesen igaz – ahogy az az Időkép összeállításából kiderül.
A téli napforduló ugyanis azt jelenti, hogy ilyenkor a leghosszabb az éjszaka az északi féltekén. A Nap legmagasabb déli pozícióján halad el a Baktérítőn, Magyarországon pedig ilyenkor mindössze 8,5 órát van az égen a Nap. (Még mindig jobban járunk, mint az Északi-sarkon, ahol egyáltalán nem is kel föl.)
A téli napforduló után egyre hosszabbak lesznek a nappalok, és egyre rövidülnek az éjszakák.
Egészen a tavaszi nap-éj egyenlőségig, ami március 20-án következik majd be. A legkorábbi napnyugta azonban a napfordulónál korábban jön el: ez esik a mai napra. Budapesten megdöbbentően korán,
15 óra 54 perc 07 másodperckor tér majd nyugovóra a Nap.
Az ország legkeletibb pontján, ami az északkeleti csücsökben található, még ennél is 15 perccel korábban tűnik el a Nap az égről, míg a legnyugatibb tájon a fővárosinál 11 perccel később. Ettől fogva minden nap pár másodperccel később megy le a Nap.
Ahogy a legkorábbi napnyugta, úgy a legkésőbbi napkelte időpontja sem esik egybe a téli napfordulóéval: a legkésőbbre eső napkelte 2026. január 1-jén lesz, amikor éjfél után 7 óta 32 perc 53 másodpercet kell rá várni.
