A Párizsba látogató turisták nagy része a híres építményeken kívül arra is kíváncsi, milyen képet nyújt a szerelem városa a Szajnáról nézve. Pedig a folyót nem csak romantikus sétahajókázásra használták a franciák. Még olyan is volt, amikor ebben hűsöltek felső utasításra, alsó ruházat nélkül.
Az egykor praktikus okokból folyóparton kialakuló nagyvárosok ma rendre turistalátványosságként is élnek a várost átszelő élővíz adta lehetőségekkel.
Egy folyó mindig a város kincse
A Hudson folyón hajókázva New Yorkról kaphatunk sajátos képet, a Temze habjain sodródva Londonra nyílik különleges perspektíva, Budapest szépségeit a Dunán ringatózva csodálhatjuk meg, Párizsban pedig a Szajna kínál csábító lehetőséget egy romantikus sétahajózásra.
A Szajna élete a sétahajókon túl
A Julius Caesar által elnevezett Szajna Párizs életében mindig fontos szerepet töltött be: az ivóvíz biztosítása mellett csatornaként is üzemelt, annak ellenére, hogy az asszonyok ebben mosták a textíliákat, a műhelyek, sőt a halpiac is ebbe öntötte hulladékait.
Az a folyó, amelyen a 9. században 700 hajóból álló viking flotta érkezett a francia fővárosba, a 16. századi vallásháborúkhoz köthető Szent-Bertalan éjszakai mészárlás során pedig több ezer holttest úszott keresztül. De rendeztek már olimpiai megnyitót is a Szajnán, ahol ma turisták ezrei élvezhetik sétahajókról a város legnevezetesebb épületeinek látványát, az önfeledten tangózó párizsiakat, a folyóparton piknikező fiatalokat és természetesen az Eiffel-tornyot is.
A régi gyakorlat megelevenedni látszik. A Szajna újra alkalmas lehet a hajókázás mellett egy kis fürdőzésre is. Erről bővebben itt olvashatsz.
