Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábbi évekhez képest jelentősen később, ám végül kinyitott Zakopanéban a Snowlandia hatalmas hólabirintusa. Kérdés persze, hogy meddig, hiszen a látványosság már tavaly is küzdött az évről évre emelkedő hőmérséklettel.
2024-ben január 15-én nyitott meg a világ legnagyobb hólabirintusa a lengyelországi Zakopanéban. Idén csak az év első hónapjának utolsó napjaitól vált látogathatóvá a Magas-Tátra lábánál található élménypark, amely a labirintuson kívül sok más látványossággal is várja a látogatókat – kérdés, hogy meddig, hiszen a klímaváltozás hatására évről évre emelkedő átlaghőmérséklet egyre nagyobb kihívások elé állítja a szervezőket.
Több tízezer hótömbből épül föl a labirintus
„Sokhetes építkezés után, a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére végre sikerült befejeznünk a labirintus munkálatait” – írták a Snowlandia közösségi oldalán január 29-én. Azóta látogatható a Zakopane mellett található élményparkban a világ legnagyobb hólabirintusa.
A három négyzetkilométeren elhelyezkedő labirintust először 2016-ban építették föl, és a készítők nem titkolt célja volt, hogy bekerüljenek vele a Guinness Rekordok-könyvébe. Ez sikerült is, és azóta évről évre elkészül a látványosság.
Felépítése a hógyártással együtt nagyjából két hónapot vesz igénybe, ami nem is csoda, hiszen 60 ezer hótömböt használnak föl hozzá.
A Snowlandia nevű élményparkban azonban sok más érdekesség is akad. A labirintus mellett hókunyhók találhatók, amelyeket alagutak kötnek össze – az iglukban jégből-hóból faragott szobrok láthatók, köztük népszerű rajzfilmfigurák alakjai. Minden évben kialakítanak szánkópályát és a Hókirálynő palotáját, amely tulajdonképpen egy középkori kastély hóból. Idén újdonság a Mikulás hóbarlangja: a bejutáshoz játékos feladatokat kell teljesíteni, ám cserébe maga a Télapó várja odabenn a látogatókat.
Óriási kihívást jelent a klímaváltozás
Mivel a szervezők közlése szerint a hólabirintust csak fagypont alatti hőmérsékleten lehet fölépíteni, nem meglepő, hogy évről évre egyre bizonytalanabb a látványosság sorsa. Tavaly például január 15-én nyitották meg a labirintust, és
egy hónap múlva, február 16-án a fél-egy méter vastag és embermagasságú falak már meglehetősen gyászos képet festettek.
Olyannyira, hogy a szervezők olcsóbban kínálták a jegyeket. Az Európai Unió Kopernikusz programjának adatai szerint a 2023 februárja és 2024 januárja között eltelt 12 hónap a valaha regisztrált legforróbb időszak volt – a globális átlaghőmérséklet ebben az időben lépte át a klímaváltozás szempontjából kritikus, 1,5 Celsius-fokos emelkedést az ipari forradalom előtti átlaghoz képest. Ez a rekord azóta már sajnos megdőlt: a 2024 májusa előtti 12 hónap mindegyike fölülmúlta a korábbi havi átlaghőmérsékletet, 1,63 Celsius-fokkal meghaladva az ipari forradalom előtti átlagot.
2024-ről pedig nemrég derült ki, hogy a valaha mért legmelegebb naptári év volt.
Mindezek után nem meglepő, hogy az élménypark nehézségekkel küzd. „Nem tudjuk, meddig tudunk üzemelni” – írták a nyitáskor. Noha ezt az idei téli nyitvatartásra értették, a hólabirintus sorsára is igaz. Pár évvel, évtizeddel ezelőtt Lengyelországban még elválaszthatatlanul hozzátartozott a télhez a hó, mostanában azonban egyre ritkább látványosság. Jól illik a folyamatra Glenn Albrecht ausztrál filozófus kifejezése, a solastalgia:
a honvágy, amit annak ellenére érzel, hogy otthon vagy.
A filozófus pont a klímaváltozással kapcsolatban alkotta meg a kifejezést a latin sōlācium (komfort) és solus (pusztulás) szavak, valamint a görög -algia (fájdalom, szenvedés, gyász) kifejezés kombinálásából: elsősorban a jól ismert, „otthoni” környezet negatív megváltozása miatt érzett szomorúságra, szorongásra használják.
Magyarországon is egyre enyhébbek a telek: a Duna például utoljára 1963-ban fagyott be teljesen. A korábbi években ez szinte rendszeres volt, erről szól galériánk.
