Meglepő adatok derültek ki a magyarok egy szokásáról: így állunk Európában

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kevés magyar engedheti meg magának, hogy az otthonától távol vakációzzon, és akik elutaznak, azok is szeretik minél kisebb összegből kihozni a nyaralást, derül ki egy felmérés adataiból.

A nyár sokak számára a vakáció időszaka Európában. A féléves kemény munka után a július-augusztus a kikapcsolódás ideje, ennek ellenére egy külföldi nyaralás sok európai számára még mindig nagy kiváltság. Az Eurostat becslései szerint 2023-ban az EU-ban élő 16 év felettiek körülbelül 29 százaléka nem engedhetett meg magának egy egyhetes vakációt – adta hírül az EuroNews. A hírportál a magyarok nyaralási szokásait is vizsgálta.

Árulkodóak az uniós és a magyarokra vonatkozó adatok 

Az Euronews Business alaposabban megvizsgálta, hogy az emberek mely uniós országokban engedhetik meg a legkevésbé, hogy szabadságot vegyenek ki és elutazzanak a nyár folyamán. Spanyolországban a lakosság 33 százaléka nem engedheti meg magának az egyhetes nyaralást. Olaszországban ez az összesített érték 32, míg Franciaországban és Németországban 25, illetve 23 százalék volt. 

Az összesítés végén Románia áll. Az országban a lakosok 60 százaléka nem tud megfizetni egy egyhetes, otthonától távol töltött nyaralást. De Bulgária 44 százalékkal és Magyarország 43 százalékkal szintén a lista végén kullog.

Kevés magyar engedhet meg magának egy otthonától távol töltött nyaralást egy felmérés szerint
Fotó: Oleg Breslavtsev / Getty Images Hungary

Svédország és Luxemburg áll az élen, ezekben az országban mindössze a lakosság 11 százaléka hagyja ki a nyaralást. Ha pedig az európai, de EU-n kívüli országokat nézzük, Norvégia az abszolút vezető: itt mindössze az emberek 7,9 százalékát akadályozzák a gazdasági tényezők abban, hogy nyaralni menjenek.

A nemzetek közötti különbségek „tipikusan az ország gazdaságának erejével függnek össze" – mondta Lynn Minnaert professzor, a Denveri Metropolitan State University Vendéglátóipari Karának dékánja az Euronews Businessnek.

Idézőjel ikon

A nyaralások, külföldi utazások közötti különbségek az EU-n belüli komoly gazdasági egyenlőtlenségeket tükrözik. De a kulturális és földrajzi tényezők is hozzájárulnak az utazási szokások eltérő alakulásához.

Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó átlagos turisztikai kiadások is jelentősen eltérnek az egyes európai országokban. Egy 2022-es felmérés megnézte a lakosok átlagos turisztikai kiadását éjszakánként, külföldi utazások esetén. Az uniós átlag 117 EUR/éjszaka (kb. 6700 forint), efölött költenek többek között a spanyolok, a németek, a finnek vagy a franciák, a listát pedig ezúttal is Luxemburg vezeti, ahol egy külföldi út esetében 178 eurót (kb. 70 ezer forintot) is áldoznak az emberek éjszakánként.

Szeretik olcsón kihozni a nyaralást a magyarok

A lista végén Lengyelország áll 59 euróval (kb. 23 ezer forint), az utolsó előtti helyet pedig Magyarország nyerte meg, hazánkban átlagosan mindössze 69 eurót (kb. 27 ezer forint) áldoznak az emberek egy külföldi nyaralásra éjszakánként. Az utazásonkénti – tehát nem éjszakánkénti – átlagos turisztikai kiadások tekintetében pedig abszolút leghátul kullogunk.

Míg Luxemburgban 1307 eurót (kb. 520 ezer forintot), Svédországban 1223 eurót (kb. 480 ezer), Németországban pedig 1110 eurót (kb. 440 ezer forintot) fizet egy átlagos turista a külföldi utazásért, addig a magyarok átlagosan 351 euró/fő (kb. 140 ezer forint) költségből szeretnék kihozni a külföldi nyaralást.

Ennek ellenére a felmérés szerint a magyarok 63 százaléka inkább külföldi utazásra költ, mint belföldi nyaralásra, amivel az uniós lista középmezőnyében helyezkedik el. Összefoglalva tehát, kevés honfitársunk engedheti meg magának a nyaralást, ám aki vakációzni megy, szívesebben választ külföldi desztinációt. A magyar turisták azonban nem nagyvonalúskodnak: az utazás és tartózkodás költségeit igyekszünk minél alacsonyabban tartani.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Lontai Ildikó
Lontai Ildikó
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.