Félelmetesen keskeny sziklára épült a falu, mégis máig lakják

Olvasási idő kb. 3 perc

A spanyolországi La Garrotxa járáshoz tartozó Castellfollit de la Roca a mindössze alig egy négyzetkilométernyi területével Girona tartomány legkisebb településének számít. Ám a világutazók figyelmét nem is kicsiny mérete, sokkal inkább a különleges elhelyezkedése csábítja: a falu egy cérnavékony bazaltsziklán fekszik.

A La Garrotxa Vulkanikus Zóna Természeti Park területén található, lenyűgöző fekvésű település egy 50 méter magas bazaltsziklán nyújtózkodik. A Castellfollit de la Roca „talapzatát” adó fal két lávafolyam megszilárdult rétegződéséből alakult ki: az első a 217 ezer évvel ezelőtti, Batet de la Serrából származó vulkáni működés következménye, a másik pedig

a 192 ezer évvel ezelőtti San Juan les Fonts vulkánkitörésének eredménye. 

Sziklán nyugszik a spanyol falu

Az alig 1000 lelket számláló település szinte teljes egészében az azt körülvevő vulkáni kőzetből épült, szűk utcái a szikla egyik végén álló San Salvador-templomnál futnak össze. Itt, a szikla peremén található egy kilátó, amelyről lepillantva olyan páratlan látvány tárul a turisták szeme elé, amellyel a földkerekségen máshol nemigen találkozhatnak.

Idézőjel ikon

A késő reneszánsz stílusban tündöklő, 13. századi templom egyik különlegessége a minden oldalán nyílásokkal rendelkező négyzetes harangtornya, amelyet egy kupola koronáz.

Az imahely belső tere jelenleg kulturális központként működik, amelyben időszakos kiállítások tekinthetők meg.

A sziklára épült falu két utcája a település végén található templomhoz vezet
Fotó: VanderWolf-Images / Getty Images Hungary

Itt található Spanyolország egyetlen bazaltbányája is

A középkori eredetű Castellfollit de la Roca házainak többsége a régióból származó sziklákból és vulkáni kövekből épült, ami ugyancsak káprázatos látványt nyújt a Fluvià folyón átívelő gyaloghídról. Ezek többségét egyébként ma is lakják, ahogyan működik a település bazaltbányája is, amely Spanyolország egyetlen ilyen létesítménye. A bányát1929-ben nyitották meg, de a gyökerei már 1887-re nyúlnak vissza. Az innen termelt bazaltot széles körben használták fel a város építésénél, no és igencsak jól jött megannyi infrastrukturális projekthez is. A város ipari múltja azonban túlmutat a bányán:

a Fluvià és Toronell folyók mentén egy gyalogos útvonal vezet végig a La Garrotxa Vulkáni Zóna Természeti Parkban, ahol máig felfedezhetők a régi zsilip és a csatornarendszerek maradványai.

Ezek a szerkezetek egykor fontos szerepet játszottak a víz elvezetésében a vízerőművet használó Can Xaudiera és Can Mulleras gyárakhoz. Itt, a folyók mentén találhatók a Castellfollit lakói által művelt kis gyümölcsösök is. 

Óratorony a falu főterén

Az óvárostól kissé távolabb, a Sant Roc téren található a település óratornya, amely Lluís Pons i Tusquetsnek, az 1919-es választásokon induló monarchiabeli politikusnak köszönhető. A torony építését ugyanis ő ígérte meg a lakosságnak, azzal a feltétellel, ha rá szavaznak. Miután megválasztották, megtartotta szavát, és elrendelte a torony megépítését. Az építési engedélyt 1924. június 13-án kérték, az építkezés pedig nem sokkal később, augusztusban meg is kezdődött, 1925-ben pedig már be is fejeződött.

Idézőjel ikon

A tornyot Szent Rókusnak szentelték, ezért látható az ő képmása az óra alatt egy véséssel a tetején: 1885.

Ebben az évben kolerajárvány sújtotta a település környékét, amely miatt az emberek a róla elnevezett tér közepén hozzá imádkoztak. 

Nézd meg a várost közelebbről – a képre kattintva nyílik a galéria!

Galéria ikon

7

Galéria: Félelmetesen keskeny sziklára épült a falu: máig lakják
Fotó: Mario Marco / Getty Images

Különleges vulkáni területen található a falu

Ami azt illeti, aki már ellátogat Castellfollit de la Rocába, annak semmiképp sem szabad kihagynia a környéket sem. Már csak azért sem, mert a település a La Garrotxa Vulkanikus Zóna Természeti Parkjának csupán a bejárata. Ez a park egyébként az Ibériai-félszigeten található vulkanikus táj legjobb példája, és egyben az egyik legfontosabb Európában.

Mintegy 12 ezer hektárnyi területet foglal magában, ahol több mint 40 vulkáni kúpot és 20 lávafolyást azonosítottak.

Bár inaktív vulkáni területről van szó, mégsem kihalt, az utolsó kitörések 15 ezer és 10 ezer évvel ezelőtt történtek. A mesebeli, mégis izgalmakkal teli tájat szinte teljes egészében zöld erdők borítják.

Azt tudtad, hogy Micimackó otthona tényleg létezik? Megmutatjuk, hol.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.