Furcsa vízi élőlény jelent meg Magyarországon: itt lehet vele találkozni

Olvasási idő kb. 2 perc

Gömbölyded formájú, kocsonyás élőlények jelentek meg Magyarországon. A Sugovica folyóban feltűnt, Észak-Amerikában őshonos óriás mohaállat Európa több országában is felbukkant már.

A Pectinatella magnifica első hazai előfordulását 2011-ben a Ráckevei Duna-ágban jegyezték fel, azóta azonban több helyen is észlelték – többek között a Kiskunsági-főcsatorna északi részén –, a Sugovicában való megjelenése azonban új keletűnek számít – adta hírül a Sokszínű Vidék az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság közleményére hivatkozva.

Akár fél méterre is megnőhet a vízi élőlény

Az óriás mohaállat nagysága akár az 50 centimétert is meghaladhatja. Az apró sejtjei szaporodásnak indulva kocsonyás telepeket alkotnak, és szilárd felületekhez rögzülve növekednek a sekély vízekben. Életmódjuk éppen ezért helyhez kötött, szűrögető jellegű, így

Idézőjel ikon

könnyen összetéveszthetők a folyami szivaccsal.

A vízi élőlénnyel egyre többször lehet majd találkozni Magyarországon
Fotó: Karl Anshanslin / Wikimedia Commons

Miután ez a különös élőlény a melegebb vizeket kedveli, a szakemberek arra számítanak, hogy a hosszú, forró nyári időszakok alatt egyre több helyen jelenik majd meg. A Magyarországon még kevéssé ismert mohaállatról egyelőre nem tudni, milyen hatással lehet az ökoszisztémára, ám

Idézőjel ikon

a jelenlegi helyzetében még nem jelent veszélyt az élővilágra.

A cikk szerint a Sugovica vízállásának csökkenése során egyre több mohaállat telep válik láthatóvá, sőt, szárazra kerülve lapos, szétterült formában is megfigyelhetjük ezeket. 

Váratlan vendégek Magyarország vizeiben

Bár szerencsére e mohafaj miatt nem kell aggódnunk, egy másik igencsak veszélyes állat miatt viszont most fenntartásokkal kezelik a helyiek a tatabányai Csónakázó-tavat. Mint azt a Dívány megírta, egy fotós lágyhéjú teknőst kapott lencsevégre a vízben:

a rendkívül agresszív, ideges természetű, invazív, veszélyes ragadozó mindenre támad, ami a környezetében mozog. 

A szemtanú szerint ez volt a harmadik észlelése az elmúlt években a területen, ezért azt gyanítja, több egyed is élhet a tóban, évek óta. Az Észak-Ázsiában honos kínai lágyhéjú teknős korábban a Lázbérci-víztározóból és Ráckevei Dunából is került már elő, amelyeket felelőtlen akvaristák engedtek el. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.